Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Fóthi Erzsébet–Bernert Zsolt: A solt–tételhegyi Árpád-kori temető antropológiai vizsgálata
ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3 minták az összehasonlításban egész Európa területéről a brit szigetektől az Ural hegységig, Skandináviától a Mediterráneumig. Több mint 500 minta adataival hasonlítottuk össze a solti adatokat. A Kárpát-medencén kívüli területeknél a mintaválasztás alapvető célja a Soltihoz hasonló genetikai hátterű népesség feltérképezése volt. Az egyesített Penrose-távolság alapján azokat a népességeket tekintettük 99%-os szignifikanciaszinten hasonlóknak, amelyeknél a számított távolság CR2<0,197. A 10. táblázatban adjuk meg a biológiai távolságszámítás eredményeit. Terjedelmi okokból csak azokat a Penrose-távolság eredményeket közöljük, amelyeknél a Cr2<0,200. A biológiai távolság számítás eredményei A solti minta antropológiai analógiáinak kutatása során meglepően tág hasonlósági kör rajzolódik ki; a vizsgálatokba bevont 500 körüli mintából 46 bizonyult a nagyon szoros, 99%-os szignifikanciaszinten is hasonlónak (10. táblázat). Mindenekelőtt megjegyezzük, hogy a 2007-2009-es ásatási anyag mintája és az ezt az 1887-1888-as ásatás leleteivel kiegészített minta között olyan csekély a különbség (Cr2=0.006), hogy ez önmagában is bizonyítja a két leletegyüttes összetartozását. A solti népességhez legközelibbinek a Mikulcice 3 temetőben eltemetettek bizonyultak (CR2=0.062). A nagyon kicsi biológiai távolság a két népesség rendkívül nagy hasonlóságát jelenti. A szignifikánsan hasonlók sorában ott van a többi mikulcicei temető is: Mikulcice 1-4 (Cr2=0.098); Mikulcice 2 (CR2=0.133); Mikulcice 1 (Cr2=0.139); Mikulcice 4 (CR2=0.144). Mindez azt jelenti, hogy bármely mikulcicei temetőből, illetve az egész mikulcicei összevont mintából, sőt, az összes morva leletből összevont mintából indulunk is ki, mindenképpen arra az eredményre jutunk, hogy a mikulcicei és az egész morva népesség, valamint a solt-tételhegyi népesség egymáshoz rendkívül hasonló. Az 5. képen a solti és a hozzá legközelebb álló Mikulcice 3 temetőben eltemetett férfiak egyéni adatai alapján készült spotdiagramot láthatjuk. A koponyák legnagyobb hossza (Ml), legnagyobb szélessége (M8), legnagyobb magassága (Ml7), valamint a koponyaindex (18:1) összefüggéseit ábrázolva azt láthatjuk, hogy a két népesség férfiai azonos módon szóródnak, a mintából csupán az a néhány, a templom belsejében eltemetett hyperbrachykran solti koponya áll ki, amelyekről fentebb már részletesen szóltunk. Az analóg népességek sorában számos IX. századi nyugat-dunántúli minta szerepel: Zalaszabar-Borjúállás (CR2=0.068); Keszthely-Fenékpuszta-Déli erődfal, IV- IX. sz. (Cr2=0.094); Pitten (Ausztria) (CR2=0.110); Balatonmogyoród-Kolon (C 2=0.136). Ugyanebbe a sorba illik a horvátországi Nin-Zdrijac (CR2=0.122) és a csehországi Libice (CR2=0.139) is. Az Alföld avar kori népességéből egyedül a Tiszaderzs- Szentimrei úti késő avar temető népe hasonló a Soltihoz. Az Árpád-koriak közül Orosháza-Rákóczitelep, Szegvár-Oromdűlő és Ábrahám (Szlovákia) népessége áll nagyon közel a Soltiakhoz. A Soltiak legkorábbi antropológiai analógiái kirajzolják azt a széles kiterjedésű területen elterülő alapnépességet, amelyből a népesség származik. Az Ausztria-Csehország-Szlovákia-Magyarország (Dunántúl) területéről származó késő vaskori La Téne korszak népessége szignifikáns szinten hasonlít Solt- Tételhegy népességére. A szlovéniai Hallstatt-kultúra mintája kissé távolabb áll, mint a szignifikanciaszint, de a mintegy 2000 évnyi különbséget figyelembe véve ez is nagyon közelinek számít.13 A nagyon közeli hasonlósági kör folytatódik a Dunántúl római korában is: Észak-Panónia római kor (Majs, Intercisa, Brigetio, Csákvár) (CR2=0.134); Keszthely-Fenékpuszta-Déli erődfal, római kor (CR2=0.145); Tác-Margittelep, római kor (Cr2=0. 194). Az Észak-pontusi terület vaskori népességére ugyancsak szignifikánsan hasonlít a solti: Neapol, krími szkíták, i.e. III. sz. - i.u. III. sz. (CR2=0.145); Nyikolajevka- Kazatszkoje, szkíták, Alsó-Dnyeper, i.e. III. sz. - i.u. III. sz. (Cr2=0.155); Szkíták, ukrán sztyeppe, i.e. Vilii. sz. (Cr2=0.165); Korai szkíták, Észak-Pontus, i.e. V— III. sz. (Cr2=0.191). A szignifikáns hasonlósági kör folytatódik az Észak-pontusi terület szarmata korszakában és a Csernahov kultúrában is: Zsuravka, Ukrajna, Csernahov kultúra, II-V. sz. (CR2=0.102); Késő szarmaták-összevont minta, ukrán sztyeppe (Cr2=0.162); Csernahov kultúra, Közép-Dnyeper, II-V. sz. (Cr2=0.165); Csernahov kultúra-összevont minta, Ukrajna, II-V. sz. (CR2=0.175) 13 Cr2=0.249. 138
