Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Takács Miklós: A solti Tételhegy középkori települései (Előzetes jelentés)
ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3 tételű altalajtól, hanem az átégetett paticstól is. A két feltárt ház közül a 6-os számot viselő objektum paraméterei a kor átlagához közelítenek. A 6. objektum egy hossznégyszög alakú, sekély gödrű veremház, délkeleti sarkában kerek kemencével. Tetőszerkezetét minden bizonnyal három ágasfa tartotta. Két oszlop helyét a rövidebb oldalak középvonalában sikerült meglelni, az egyiket közvetlenül a kemence szája mellett. A harmadik faoszlop, gödrének tanulsága szerint, a veremház központi részén állt. Az ilyen, központi helyzetű szelemenágast szokás a néprajzi szakirodalomban „boldoganyának” nevezni.8 A 105-ös objektum egy olyan, négyszög (?) alaprajzú veremház, amelynek csak az északi és középső harmadát sikerült feltárni. A déli szélét a gépi földművelés oly mértékig megbolygatta, hogy még kontúrjait sem sikerült pontosan rögzíteni. (A bronzkori sánc talpát jelentő, morzsalékos mészkőből álló réteget a Tételhegy átlagánál is erősebben bolygatta a mélyszántás. Jól meg lehetett figyelni, hogy a munkagép-kezelők igencsak törekedtek, hogy e szántást akadályozó réteg köveit minél előbb és minél alaposabban kiforgassák a helyükből.) A bolygatás miatt a 105-ös objektum esetében a tüzelőberendezés hiánya is inkább csak feltételezés maradt, semmint szilárd megfigyelés, a ház déli és délkeleti sarkának nagymértékű pusztulása miatt. A négy kerek és egy ovális gödörről összefoglalóan csak annyi mondható el, hogy kiképzésük nem tér el az Árpád-kor átlagától. Mind a 2006-os, mind a 2007-es, mind a 2008-as, mind pedig a 2009-es ásatási évadban is sor került a 11. századi soros temető egy-egy részének a feltárására, a Templomdomb központi részén. Mind a négy ásatási évadban Árpád-kori telepjelenségek is előkerültek, superpozicióban, azaz egyes sírokat elmetszve. A települési objektumok túlnyomó többsége kerek gödör volt, olyan paraméterekkel, amelyek nem, vagy csak minimális mértékben különböznek a kor átlagától. Sikerült feltárni továbbá két árok egy-egy rövid szakaszát is, valamint egy olyan települési objektumot is, amelyről kicsit részletesebben kell szólni. Ez egy nagyméretű, nagyjából négyszög alaprajzú, sekély gödrű veremház volt, nagy alapossággal kialakított, kemény és többször megújított padlóréteggel. Az objektum újdonságát nem az adta, hogy a két padlóréteghez különböző helyen tartoztak oszlophelyek, azaz, hogy az épületnek két olyan 8 TAKÁCS 1993a, 205. fázisa volt, amikor a tetőszerkezetét - joggal sejthetően - különböző módon építették meg, hanem az, hogy a házszerű objektum belsejében semmilyen nyom nem utalt tüzelőberendezésre. így ezt az építményt - szintén joggal sejthetően - nem házként, hanem tároló helyiségként, esetleg műhelyként használhatták.9 A 2006-os, 2008-as és 2009-es évadban folytak feltárások a Templomdomb és egyben az egész Tételhegy északi szélén. Az itt nyitott szelvényekben kibontott települési objektumok azt bizonyították, hogy ez volt a Templomdomb legsűrűbben lakott része az Árpádkorban. A Templomdomb északi szélén is veremházakat, kerek gödröket, és egy árokrendszer derékszögben megtörő szakaszát sikerült feltárni e korszakból. A Templomdomb e részén kibontott árkok és gödrök is jól illeszkedtek az adott kor és az adott régió átlagához, az egymás mellett feltárt két veremház (200., 201. obj.) esetében viszont több ritka, illetve kifejezetten ritka sajátságot is dokumentálni lehetett. A ritkaság nem a házak típusából következett. Hiszen mindkét ház hossznégyszög alakú, sekély gödrű veremház volt, sarkában épített kemencével, két-két szelemenágas számára kialakított oszlopgödörrel (elterjedt, de helytelen nevén: cölöplyukkal). Az Árpád-korban csak ritkán megfigyelhető sajátságok mind olyan részletek voltak,10 amelyek arra utaltak, hogy e két települési objektumot építőik a kor átlagánál nagyobb gondossággal építették meg. E tényre az alábbi, a két veremház feltárása során rögzített részletek utalnak. A veremházak betöltésében olyan beomlott tapasztásnyomokat leltünk, amelyek világossárga agyag használatáról tanúskodnak. Olyan agyagtípus nyomaira sikerült akadni, amellyel a Tételhegy északi, északnyugati, illetve nyugati részének az altalajában nem találkoztunk, és igy felhasználása valamilyen szintű anyagszállítást feltételez. Ugyanebből a világossárga agyagtípusból készült mindkét ház esetében az ovális alakú kemence tapasztása is, sőt a szelemenágasok számára kiásott gödrökben is ilyen agyagot használtak a faoszlopok és a gödrök falai közötti hézagok kitapasztására. Szintén a gondos építkezésre utal az is, hogy a 200. objektum hosszanti oldalain a föld9 Az Árpád-kori kézművesség meghatározásának kritériumairól, valamint az egyes magyarországi műhely feltárásokról lásd: TAKÁCS 2007, 53-70. 10 E részleteket alábbi munkáinkban vettük számba: TAKÁCS 1993b, 17-32; TAKÁCS 2001a, 7-54; TAKÁCS 2001b,15-28; TAKÁCS 2002, 272-290. 114
