Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Takács Miklós: A solti Tételhegy középkori települései (Előzetes jelentés)
TAKÁCS MIKLÓS: A SOLTI TÉTELHEGY KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSEI Takács Miklós: A solti Tételhegy középkori települései Előzetes jelentés Bevezetés A solti Tételhegy régészeti kutatásai arra utalnak, hogy ezen a lelőhelyen állt az Árpád-korban a Duna-Tisza köze középső részének, és különösképpen a Solti síkságnak az egyik legfontosabb településkomplexuma. A Tételhegy Árpád-kori települési képének a rekonstrukciója egy olyan összetett kutatási feladat, amelynek még csak az első lépéseit sikerült megtennie az elmúlt évtizedben a Szentpéteri József által vezetett kutató- csoportnak. A száz hektár kiterjedésű Tételhegyen az elmúlt évtizedben számos alkalommal sikerült Árpádkori településekre utaló nyomokat megfigyelni és dokumentálni: terepbejárások, magnetométeres felmérések, légifotó-elemzések, fémdetektoros vizsgálatok, számos további természettudományos adatgyűjtési-, illetve értelmezési módszer, valamint - ami talán a legfontosabb - régészeti ásatások segítségével, azaz destruktív és nem-destruktív módszerek párhuzamos alkalmazásával.1 E kutatások célja többrétű volt. Egyik kitűzött célunk az Árpád-kor vonatkozásában a települési helyek lokalizálása, valamint az egyes települések nagyságának és kiterjedésének a meghatározása volt. Második célként pedig egy-egy adott település mélyebb szintű megismerését tűztük ki, egy-egy részük régészeti feltárása által. A feltárások során olyan leletekre és települési jelenségekre igyekeztünk különös figyelmet fordítani, amelyek alapján kikövetkeztethetővé válik a település jellege. A Tételhegy Árpád-kori települési képéről már a kutatás jelen, kezdeti fázisában is teljes biztonsággal kimondható, hogy a hegyen legalább négy, egymástól leletmentes sávokkal elkülönülő település lokalizálható.2 Aminek következtében a Tételhegy az Árpád-kor vonatkozásban nem egyetlen lelőhelyként, hanem lelőhelyek soraként, egy sűrűn, de egymástól elkülönülő egységekben lakott, sajátos mikrorégióként fogható fel. Az is feltűnő, már a kutatás jelen, azaz - ismételjük meg a nagyobb nyomaték kedvéért - kezdeti fázisában is, hogy az Árpád-kori lelőhelyek - egyetlen lehetséges, 1 Az egyes módszerek, illetve első eredményeik számba vétele: SZENTPÉTERI 2010, 53-80. 2 SZENTPÉTERI - ROSTA 2006, 307. old., térkép. még pontosításra szoruló kivétellel - a hegy északi, illetve nyugati széle közelében koncentrálódnak. E jelenségre egyelőre nem tudunk még magyarázatot nyújtani. Csak egy gondolatkísérlet szintjén szeretnénk arra emlékeztetni arra, hogy a Tételhegyen - jelen ismereteink szerint - nincs természetes vízforrás. E tényt azonban az elemzés jelen állásában még csak munkahipotézis szintjén érdemes a fentebb ismertetett, régészeti topográfiai megfigyelés mellé helyezni. A továbblépésnek az kellett legyen a menete, hogy igyekeztünk pontosítani az egyes tételhegyi, Árpád-kori települések térbeli megoszlásán túl időrendi viszonyukat is, a közöttük levő, esetleges mellé- illetve alá-föléren- delt kapcsolatrendszer megállapítása érdekében, terep- bejárásokon túl célzott ásatásokkal is. Az ásatási helyszínek kiválasztását - egy-egy lelőhelynek a gyűjtött leleltek mennyisége alapján kikövetkeztetett „intenzitásán” túl - örökségvédelmi szempontok is indokolták. Mivel a nagy teljesítményű (és súlyú!) munkagépekkel folytatott mezőgazdasági művelés a Tételhegy északi szélén, a Templomdombon okoz legnagyobb károkat, a régészeti feltárásokat is elsőként e helyszíneken indítottuk meg. Eliszen itt, a Tételhegy északi részén ténylegesen csak régészeti ásatásokkal lehetett megakadályozni a régészeti korokból származó sírok, illetve települési objektumok részleges vagy teljes elpusztítását. Az előzőekben csak röviden, címszavakban ismertettük Tételhegy Árpád-kori települési viszonyainak néhány jellemzőjét, a teljesség igénye nélkül. A részéte- sebb ismertetésre a régészeti-topográfiai munkálatok során összegyűjtött leletek átfogó elemzése és értékelése után lesz mód. A továbbiakban csak a Tételhegy északi, északnyugati illetve nyugati részéről fogunk szólni, ahol a 2005 és 2013 közötti időszakban, hat ásatási évadon át folyt régészeti feltárás. Az alábbiakban ezen ásatási eredményekből szeretnénk ismertetni az Árpád-kori településrégészethez kapcsolódó adatokat, különös tekintettel a Templomdombra, ahol a feltárások többsége folyt.3 Első sorban telepjelenségekről 3 SZENTPÉTERI - ROSTA 2006, 306-308; SZENTPÉTERI 2007,275- 276; SZENTPÉTERI 2008, 273-274; SZENTPÉTERI 2010, 53-80. 111
