Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Szentpéteri József: A Barbaricumból Pannoniába

archaeologia cumanica 2 lenő germán jellegű leleteket azzal magyarázza, hogy (ellentétben a Balaton délnyugati részén ugyanekkor egy tömbben megjelenő Keszthely-kultúrával) a legyőzött gepidákat széttelepítették a kaganátusban, így hamarább is asszimilálódtak az avar népességhez.

6 A germán jellegű leletanyagokat közlő további tanulmányok egy része már evidenciaként utalt erre a fölfogásra - így pl. a germán mühelyhagyományok jelenlétéről a 6. századi kerámiakészítésben,

7 a Szekszárd-Bogyiszlói úti lelőhely publikálása,

8 vagy mint a tausírozott vas övveretek (3. ábra) monografikus összefoglalása.

9 Nemzetközi összefogással született meg 2002-ben a Kárpát-medence avar kori lelőhely-katasztere. A temetőket és telepjelenségeket 1993-ig tartalmazó adatbázis mintegy 3500 címszót foglal magában, térképei tematikusan, illetve a főbb korszakok szerint mutatják a lelőhelyeket.

1

0 A kutatástörténetből adódó keltezési problémák

1

1 ellenére az adatbázis - különösen az avar korszak elején (4. ábra) - alkalmas a germán jellegű leletek és a lovas-fegyveres lelőhelyek (5. ábra) összevetésére. Az avar kori leletanyag számítógépes adatbázisba foglalása hosszas munkálatok

1

2 után, 2005-ben került napvilágra. Peter Stadler elsőként a természettudományos módszerekkel nyerhető adatokat ismertette, az adatbázis két CD-ROM-mellékleten digitális formában is tanulmányozható. A lelőhelyek germán vonatkozású részeit ábrázoló térképekre példa a 6. ábra

1

3 - magától értetődik, hogy nagyfokú egybeesés tapasztalható a hagyományos módszerrel összeállított elterjedési térképekkel. A bevezetőben említett másik problémakört érintve szólni kell arról, hogy a Keszthely-kultúra kérdését legutóbb Kiss Gábor foglalta össze a közép avar kor keltezési nehézségeiről az MTA Régészeti Intézetében 2004 őszén rendezett ülésszakon. Kutatástörténeti 6 KISS A. 1996,64, KISS A. 2001,405. 7 VIDA 1999,181-184. 8 ROSNER 1999,152-156. 9 HEINRICH-TAMÄSKA 2005. 10 ADAM 11 SZENTPÉTERI2006, SZENTPÉTERI 2008. 12 STADLER 1996a, STADLER 1996b, STADLER 1996c 13 STADLER 2005,130-133. áttekintése, valamint a legújabb ásatási eredmények alapján véleménye úgy összegezhető, hogy a korai avar kaganátus szállásterületének nyugati peremén a 6. század második felében megtelepedett, heterogén összetételű népesség két fő összetevője egyrészt a nyugati germán, másrészt az egykori római kori keresztény lakosság leszármazottai alkotta népesség lehetett. A nyugati germán csoport viseletét a Meroving kultúrkörre jellemző ékszerek, míg az utóbbiakat bizánci eredetű ékszerek jellemezték. Központjuk az egykori Aquilea-Aquincum, valamint Sirmium-Carnuntum között vezető római fő kereskedelmi utak kereszteződésében lévő, késő antik város képét mutató fenékpusztai erőd volt. Az általuk újjáépített II. ókeresztény bazilikában temetkező vezető rétegük gazdagsága avar uralom alatt élő, ám ekkor még nagy önállósággal rendelkező népcsoportról tanúskodik.

1

4 E megközelítés újdonsága a katonai segédnépi feladatot ellátó nyugati germán elem szerepének hangsúlyozásában rejlik. A közösség germán vezetője - arany övcsatjának felirata alapján - az Antikos (az antok legyőzője') nevet viselte, mely egyes feltevések szerint az avar kagán által 602-ben indított, s az Apsich vezette szláv antok ellen vezetett hadjáratra utalhat.

1

5 A Keszthely-kultúra népességének viszonylagos önállósága - hasonlóan az avar kaganátus belső átalakulását mutató számos régészeti jelenséghez - a 630-as években megszűnt, ezt követően az erőd lakossága a Keszthely környéki településekre költözött. A kora avar kori kagáni székhely feltételezett lokalizálása A korszak régészeti lelőhelyeinek elemzése során már régen felmerült a hatalmi központok pontos helyének meghatározási igénye. Történeti forrásaink azonban kizárólag az avar birodalom fennállásának utolsó szakaszára (a 8/9. századforduló tájára) vonatkozó adatokat tartalmaznak a kagán székhelyéről, a ringről, az ezt megelőző időszakra nézve - az írott kútfők és a kora avar korszak régészeti lelőhelyeinek összevetésével - csak feltételezésekre szorítkozhatunk. A kora avar birodalom hatalmi központjának pontos 14 KISS G. 2006, KISS G. 2008. 15 Keszthely-Fenékpuszta-Pusztaszentegyházi-dűlő A sír: MÜLLER 2000. 236