Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Szentpéteri József: A Barbaricumból Pannoniába

szentpéteri józsef: a barbaricumból pannoniába helyéről hallgatnaka kútfők, magát a területet azonban egyöntetűen Pannoniának nevezik, egy helyütt pedig Pannónia Superior szerepel a kagán hadrakelésének helyeként: Sirmium ostromlására „Baján... a Száva folyóhoz jött... Sok masszív vízijárművet gyűjtött össze Felső-Pannoniában a Dunán..." (Menander Protector).

1

6 Iohannes Ephesimus szír egyháztörténész leírása

1' ugyanerre az eseményre vonatkozik, mely szerint Baján 579-580 táján csalárd módon arra kérte a bizánci császárt, hogy „küldjön hozzá mestereket és építészeket palota meg fürdő emelése céljából. Ezek el is mentek, megépítették, elkészítették neki a palotát és a fürdőt" - aztán hidat veretett velük a város bevételéhez. (A több forrásban is előforduló fürdő szerepeltetésének eddig nem tulajdonított különösebb jelentőséget a kutatás.) Ami az avar kori régészeti hagyatékot illeti (ha csak a temetkezéseket nézzük: 2400 lelőhelyről van szó), ezek jelentős hányada fegyveres és/vagy lovas sírokból került elő. A több mint 800 ilyen lelőhely elterjedési térképeken való elemzésekor feltűnt, hogy a bizonyosan Baján-dinasztiabeli időkben (567-626) nem a folyásirány szerinti bal parton, hanem a Duna jobb oldalán húzódnak, illetve a Dunántúl keleti részén találhatók a leggazdagabb lelőhelyek. Ez a jelenség ellentmondott a régészeti szakirodalomban addig és azóta is általánosan elfogadott, a Duna-Tisza közén feltételezett kagáni központnak, hiszen ebben az esetben egy bal parti védelmi vonal lett volna a célnak megfelelőbb. Térképen rögzítve a legkorábbi lelőhelyeket, olyan területek (hatalmi körzetek) rajzolódtak ki, melyek tanúsága szerint egyes vidékeket egy-egy regionális központ vezetője (fejedelmi rangú személy, hadvezér?) irányított. A legrangosabb lelőhelyek a Dunántúlon koncentrálódtak, és a településrendszer a római úthálózathoz igazodott.

1

8 A pannóniai kagáni székhely kiválasztása elsősorban azzal (lenne) magyarázható, hogy a - Kárpát-medencei honfoglalásukat is előidéző - türkök támadásától tartó Baján az erős természetes akadályt biztosí16 Menander Protector EL p. 471,25-476,25: SZÁDECZKY-KARDOSS 1998, 47. 17 Iohannes Ephesimus VI. 24. (p. 247,27-248,13): SZÁDECZKYKARDOSS 1998,49. 18 SZENTPÉTERI 1993a, 261-266, Karte 1.; SZENTPÉTERI 1993b, 163-165,1. térkép; SZENTPÉTERI 1994, 236-238, Karte 1. tó Duna vonala mögé húzódott. Keletről, az egykori római limes mentén katonai települések sora védte a központot, északnyugatról a Dunántúli-középhegység és a Balaton (melynek partján építhették a bizánci császár által küldött ácsok a forrásokban szereplő fapalotát és fürdőt), délnyugaton - a katonai településeken túl - még széles lakatlan gyepű is védte az országot (7. ábra). A dunántúli kora avar kori hatalmi központról szóló feltevésnek a bevezetőben említett szkeptikus fogadtatása a szakirodalomban lassan megváltozni látszik. Ennek a folyamatnak egyes állomásaira jó példa Szőke Béla Miklósnak e tárgykört érintő gondolatmenete, ahol az adott szövegkörnyezet értelmezése jelentősebb kora avar kori hatalmi központ(ok) feltételezését mutatja Pannoniában. A római kontinuitás, a korai kereszténység, illetve a népvándorlás kor szempontjából a Dunántúl kora középkori hagyatékának előzményeit vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy nem tudjuk, milyen lehetett az avar kaganátus idején „a korszak monumentális művészete, milyenek védművei, köz- és magánépületei - voltak-e egyáltalán ilyenek -, egyelőre semmit nem tudunk. ... e vonatkozásban az uralkodó réteg nomád, keleti hagyományai a meghatározók. E réteg számára pedig valószínűleg idegen volt és maradt új hazája késő antik tradíciójú építészeti kultúrája: építkezéseinél a kő és tégla helyett elsősorban a romlékonyabb fát, vályogtéglát részesítette előnyben. Mivel pedig ezek felszíni nyom nélkül pusztultak el, ezért egyelőre régészetileg felderíthetetlen, hol is volt(ak) a kagán székhelye(i), milyen vallási és világi célú épületek álltak benne."

1 A temetkezési szokások, valamint a temetők szerkezetváltása jellemzésekor a korabeli uralmi központokra vonatkozóan megjegyezte, hogy a sírmellékletek bizonysága alapján a magas rangú személyeket és szolganépüket egyazon temetőben, „bizonyosan működési területük központjában, lakóhelyük közelében, azaz valamely jelentősebb hatalmi, közigazgatási központban temették el". ... „Mivel egyelőre semmiféle régészeti nyoma nincs avarok által épített erődített központnak, nagyon valószínű, hogy erre a célra az ekkor még jó állapotban lévő késő római belső erődöket és néhány más, főleg limes 19 SZŐKE 1998, 260. 237