Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)
Garam Éva: Avar kori faedények
GARAM ÉVA: AVAR KORI FAEDÉNYEK sokféleségét bizonyítják, beleértve a kétfülű kulacsot is, és arra engednek következtetni, hogy avar sírokban is az edényeken kívül, más tárgyak (pl. csutora/kulacs, ereklyetartó kapszula, gyertyatartó) és esetleg bútorok adta elszíneződésére is számíthatunk. Asztali edények Korsók A magas, ívelt hasú, kihajló peremű, füles vagy fül nélküli, ital tárolására vagy ivásra használható edényeket nevezzük korsónak. Egyes fémveretek és fülek a kora avar kori rangos, gazdag férfisírok füles fémkorsóinak fából készített változataira utalnak. Fakorsókra eddig csak a kunbábonyi sírban találunk utalást: a H. Tóth - Horváth szerzőpáros préselt háromszögletű arany peremveretek és nagy gyürűsfül segítségével rekonstruált egy, a kunbábonyi, kunágotai és bócsai fém korsókhoz hasonlót. 1 0 Ezt korrigálta Kiss A. oly módon, hogy meghagyva a füles korsót, a peremveretekből a többi peremverethez hasonlóan ivótálkákat rekonstruált. 1 1 A kunbábonyi sírban talált 3 típusú háromszögletű peremveret, a kétféle, körbefutó zárt perempánt és kétféle fül a szerzőt a két korábbi rekonstrukciós kísérlettől eltérő harmadik (nem végleges megoldásnak tekintett) változat megrajzolására késztette, amelyen H. Tóth Elvirával és Kiss Attilával ellentétben a zárt perempántokat nem egy második és harmadik ivókürt peremén, hanem a szélesebbet egy füles korsón, a keskenyebb, kevésbé kihajlót pedig egy körte alakú füles ivóedényen képzeli el. 1 2 Ezeket a rekonstrukciókat mutatja a 3. kép 1-2., az edények fülének cseréjével. A fém analógiák alapján úgy tűnik, a keskenyebb fül használata a korsókra jellemző, míg a körte alakú, többet használt ivócsészék masszívabb, jobban fogható fület kívántak. Fémkorsók, ill. fakorsókra vagy füles csészékre utaló veretek a 7-8. század fordulójánál fiatalabb temetkezésekre (pl. Ozora-Tótipuszta, Kiskőrös-Vágóhíd) nem jellemzőek. Tál A kb. 20 cm-nél nagyobb átmérőjű, sekély edényeket nevezzük tálaknak. Az asztali edények között a tá10 H. TÓTH - HORVÁTH, 1992,180., 76.kép 4. 11 KISS A. 1994-95, 277., 8.kép. 12 GARAM 2002,87-89., 11 .kép. lak általában darabos ételek, húsok, halak vagy héjas, ill. csonthéjas gyümölcsök felszolgálására, tálalására szolgálnak. A belső felületükön fémveretekkel díszített tálaknak minden bizonnyal ez lehetett a szerepe. A díszítetlen fatálakat azonban étkezéseknél is használhatták, kásaszerű ételek kínálására, közös elfogyasztására kiválóan alkalmasak. Az avar korból eddig ismert fém edények veretei közül egyedül a Kölked-Feketekapu B temető leggazdagabb női sírjának (119. sír) rabló aknájából előkerült, madarakkal és vadkanfejekkel díszített aranyozott ezüstlemez és poncolt vonaldíszes verettöredékek tartoznak egy nagyobb méretű fatálhoz. 1 3 A tárgyakat Kiss. A. fatál vereteinek határozta meg, és a verettöredékek alapján a tál közepére egy négykaréjos veretet és ahhoz kapcsolódóan négy, a tál belső oldalára benyúló, a peremre visszahajlított és hosszú, vékony szegecsekkel felerősített díszes pántot rekonstruált. Rekonstrukcióját a középső veret kiegészítésével és 45 fokos elforgatásával korrigáljuk (4. kép 1.). A kölkedi tál abból a sírból származik, amely bolygatottsága ellenére megmaradt leletgazdagságával (arany korongos fibula, arany monogramos karperec, kőbetétes arany karperec és gyűrű, tausírozott vasszék, veretes faedények - hogy csak a legkiemelkedőbb tárgyakat említsük) nemcsak a Kárpát-medencében, de a meroving világban is a leggazdagabb női sírok közé tartozott. A 119. sír minden tárgya a korabeli mesterségek legmagasabb színvonalán készült. Ezért nem tűnhet alap nélkülinek az a feltevés, hogy a kölkedi tálat és a körébe tartozó kisebb-nagyobb tálkákat is esztergálással készítették. A tálon valamikor jól láthatók lehettek az esztergálással kialakított vájatok, és esztergálással készülhetett a tál rekonstruált talpa is. 6-8. századi alamann esztergapad látható a R. Wolf cikkében közölt rekonstrukciós képen (5. kép 1.). A kölkedi tál méretei: átm: kb. 24 cm, m: 3 cm, talpátm: kb. 7 cm. Tálkák (csészék) Jól ismert edénytípus. A 10-12 cm átmérőjű, 4-6 cm magas, sekély, vagy közel félgömbalakú, jól kézbe illő ivóedények (tálkák/csészék) a Kárpát-medencében a többi fémedénynél gyakrabban fordulnak elő, nemesfémből, aranyból készítve vagy fából faragva, eszter13 KISS A. 2001,1. 50-51., 330 -332., II. Taf. 35.8-11., Taf. V. 4. 81
