Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)
Garam Éva: Avar kori faedények
ARCHAEOLOG IA CUMANICA 2 gálva. Megtaláljuk a hunoknál (Szeged-Nagyszéksós), germánoknál (Szilágysomlyó, Apahida), a keleti pompával temetett avar fejedelmeknél (Kunbábony) és a germán kultúra ezernyi szálával átszőtt, az egykori Pannónia területén élt 6-7. századi avaroknál is. Színarany avar kori ivótálkákat csak a nagyszentmiklósi kincs 7. századból származó részében ismerünk, amelyek sekélyebbek, mint a kora avar korra jellemző fém peremveretes tálkák, és füllel ellátottak, kerekek vagy oválisak. A korai avar korban (6-7. század) használt tálkáknak a fémveretes tálakhoz hasonló a kialakításuk és hasonlóan díszítettek. Nagyrészük esztergált lehetett, biztosan mondható ez a peremveretek metszete által bizonyíthatóan feltűnően vékony falú csészékre, amelyeket R. Wolf szerint gyökérből készítettek. 14 Az azonos, vagy megközelítően hasonló alakú fatálkákat a díszítés alapján lehet csoportosítani a tálkák belső oldalát is, vagy csak a tálkák peremét díszítő tálkákra. A peremen és a belső oldalon is díszített tálkák a ritkábbak. Ezek közül kiemelkedik a Kölked-Feketekapu B-119. sírjának a fentebb ismertetett fatál melletti másik faedénye, a 7 db aranyverettel díszített tálka. A tálkaveretek in situ, a sír bolygatatlan részében voltak, a jobb lábfej előtt. A 3 db hosszabb, fogazott szagfonattal díszített arany veret, a 3 db rövid peremveret és a háromkaréjos középveret helyzetéből a fatálka egyértelműen rekonstruálható volt. 1 5 Ez a díszes tálka is esztergályozott lehetett, ezért Kiss A. rekonstrukcióját csak az esztergálásra utaló vájatok jelölésével egészítjük ki, amelyek belső körgyűrűként a középveretet vehették körbe, külsőként pedig a rövid peremveretek végénél futhattak (4. kép 2.). Az aranyveretes tálka átm.: 16 cm, m: 4 cm. A kölkedi tálon és tálkán kívül belső oldalon díszített tálka volt a zamárdi-rétiföldeki temető 640. sírjában is. A tálka eredetileg feltehetően három díszített verete közül 1 db maradt meg a bolygatott sírban. A ónozott felületű, ovaloid alakúra vágott bronzlemezt egy női alakos római kori nagyobb lemezből vágták ki, felső részét elkeskenyítették, és a peremre visszahajtották. Három hosszú szegeccsel erősítették a tálkára (6. kép 1.). A lemez hajlatából a tálka kiszerkeszthető, kb. 11 14 WOLF 1997,385. 15 KISS A. 2001,1. 55-56., Abb. 16., Taf. 35. 1-7., Taf. VI. 1., II. 328330. cm átmérőjű, 3 cm magas, sekély tálka volt. A peremen körbefutó veretes tálkákat a csak peremen díszített fatálkák között elenyésző számban találjuk. A környei 135. sírban talált zárt ezüstlemez peremveret, és a nagyharsányi temető 59. sírja, valamint Zelovce (zsélyi) temető 564. sírja több részből álló peremveretei tartoznak egy csoportba. Párhuzamukat a kunbábonyi feldolgozásban is megtaláljuk. 1 6 Castel Trosino 6. századi gazdag temetőjében a 119. gazdag fegyveres, préselt arany és ezüst övdíszes sírban volt egy 10 cm átmérőjű U alakra hajlított ezüstpánt, amelyet bordázott keskeny szalagok szorítottak és erősítettek a fatálka peremére. 1 7 Ennek egyetlen lemezből kivágott változata a környei darab, több részből összetett példánya a nagyharsányi, amelyhez még az edény testét díszítő préselt, árkádos díszű pántot is hozzáfogták, és a szintén több részből álló zsélyi pántveretek (6. kép 1-3.), és szintén faedény peremverete lehetett a Kölked A temető 340. sírja jobb felső sarkában (az edénymellékletek gyakori helyén) talált 14 cm átmérőjű kerek bronzpánt is. 1 8 Csak peremveretekkel díszített vagy javított peremű tálkák. A kora középkorban a háromszög alakú, a perem külső és belső oldalát azonos nagyságban és mintával díszítő peremveretek (ún. lovasok) legszebb példányai arany változatban jelennek meg a nemesfémből kalapált vagy fából kivájt, ill. esztergált facsészéken. A kunbábonyi 1. sírban két tálkát préselt, ill. préselt és köves aranyveretek, egyet préselt aranyozott ezüstveretek díszítenek. H. Tóth Elvira két tálkát azonosított, számos fontos keleti párhuzamot is közölve, 1 9 Kiss Attila három tálkát rekonstruált, egyet középverettel. 20 Jelen cikkben felülnézetben is közöljük a tálkákat, az egyik arany peremveretes tálka közepére helyezve azt az üveglap betétekkel és niellóval díszített és négy szeglyukkal ellátott kúpos veretet 2 1, amelynek mérete és magassága megegyezik a másik arany veretes tálka kőbetétes középveretével, és amelyet eddig a kutatás, beleértve magamat is, bizánci eredetűnek tartott (a kunbábonyi tálkák rekonstrukciója: 3. kép 3-5.). 16 H. TÛTH - HORVÁTh 1992, Abb. 73.1. 17 MENGARELLI 1902, 286; Hasonló kialakításúak a Sutton Hoo 7. századi gazdag hajótemetkezés faedényeinek peremveretei is: EVANS 1986, 68. 18 KISS 1996, 134. 19 H. TÓTH - HORVÁTH 1992,183-187. 20 KISS A. 1994-1995, 278., 8.kép. 21 H. TÓTH - HORVÁTH 1992, Taf. II. 2., 2:l-es nagyításban. 82
