Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Wicker Erika: A 17. századi adai kincslelet dísztűi

archaeologia cumanica 2 nom, mely nemcsak egyszerűen párhuzama az adai csillagalakú tűknek, hanem azokkal tökéletesen azo­nos. 1887-ben került a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjte­ményébe egy sajnos ismeretlen lelőhelyű, nyolcágú csillag alakú, négyzetes üvegberakásos, filigrándíszes, flittercsüngős, „a mérete alapján inkább ruhadíszként használatos", 9 cm átmérőjű tű, 1 5 melyet első közlője ­mint a Tomasevac/tamáslakai dísztűk egyetlen általa ismert analógiáját - a „délszláv népies ötvösség köré­ből" eredeztetett: „hétágú (nyolcágú - WE) csillagot példázó ezüstlemez, közepén magas falú rekeszben üveg vagy drágakő volt, a lemez szélét finoman sod­rott huzal szegélyezi, egész fölületén szorosan egymás mellé rakott sodrott huzalkarikák; a sugarak csúcsán és belső sarkán mindenütt öt finom huzalból rakott apró fül volt, melyből csörtető lemezkék csüngnek le. A csillagos lemez hátára két pálcza derékszög alatt van forrasztva, más négy pálcza a derékszögek közepén indul, mindegyik pálcza túlmegy a csillag megfelelő sugarán, a derékszög alatt állóknak két-két pálczás ke­resztáguk van, valamennyi pálcza végén üres gömb s a gömb kölső szélén rovátkos sodronykarikában ülő gömböcs, ily sodronyszegélyű gömböcs ékíti a ke­resztágak találkozási pontját és néhány gömbön még megvan az apró fülecske, melyről a csörtető pléh le­csüngött. A tű az egyik függélyes pálczával egy tagot képez és szintén függélyesen állott. Az ismertetés nem pótolhatja ugyan az eredeti példányok szemléletét, de annyi mégis világos, hogy mindkét idomot a gombos végű keresztes pálczák szerkezete fűzi egymáshoz." 16 Semmi kétségem afelől, hogy ez a tű az adai hason­ló ékszereket készítő mester kezéből került ki. Sőt, egyenesen párja lehetett az adai szóló dísztűnek, bár a négyzetes üvegberakás ferde elhelyezése inkább az azonos megjelenésű dísztűpáréval azonos (6. kép). Mivel a hasonló ékszerek száma elenyésző, az adai dísztűk - és a hozzájuk tartozó ismeretlen lelőhelyű példány - párhuzamai pedig egyáltalán nem ismertek, készítési helyük meghatározásához legfeljebb jelleg­zetes díszítőmotívumaik vizsgálata vezethet. Ezek: a négyzetes üvegberakás, a filigránkör-háló, a kis hen­gerdíszek és a flittercsüngők. A négyzetes üvegmotívum Koszovó északi felén, 15 GERELYES 1994,46., 69., 26. ké 16 KÖVÉR 1897, 250. Közép-Szerbia dél-délnyugati részén alakult ki a 14. század közepe táján; leggyakrabban ugyanis itt talált különböző, 15-16. századi ékszereken, 17. századi ér­méket tartalmazó kincsleletek egyes darabjain for­dul elő. A 17. század folyamán inkább az Al-Dunától északra volt jellemző, 1 7 de az üvegdíszes ékszerek divatja ezt követően is megmaradt a Balkán-félszige­ten. 1 8 A filigránkör-háló vizsgálata hasonló eredményekre vezetett: a legkorábbi ilyen díszítésű ékszerek a 15. szá­zadban, Koszovóban és Közép-Szerbiában készültek. Ezt követően teljesen általános díszítőmotívuma lesz az itteni fülbevalóknak és egyéb ékszereknek éppúgy, mint azoknak, melyeket innen északabbra találtak. 19 Ugyancsak Koszovó és Közép-Szerbia felé visznek a kis hengerdíszek, melyek először itteni, 16. századi fülbevalókon tűnnek fel. Többnyire azonban azokat a 17. századra keltezett, jórészt szórvány, de részben talán kincsleletekből származó fülbevaló-halánték­díszeket jellemzik, melyek az al-dunai területektől északabbra kerültek elő. Érdekes viszont, hogy egyéb ékszereknek olyannyira nem díszítőelemei, hogy az adai és az eredetileg bizonnyal hozzájuk tartozó, is­meretlen lelőhelyű dísztűn kívül más ékszereken nem találtam hasonló motívumot. 2 0 Bár a flittercsüngők bizonnyal a balkáni ékszerek leg­jellegzetesebb, a 17. század elejétől általánosan elter­jedt díszítőelemei, lényeges különbség van a koszovói­szerbiai, ill. az Al-Dunától északra előkerült ékszerek csüngőlemezkéinek kidolgozásában. Az előbbi terüle­tekről ismert ékszereket (korongos fülbevalók, tégla­lap alakú diadémok stb.) eredetileg is sűrű flitter- vagy félholdas, olykor áttört, hangsúlyos csüngőkkel díszí­tették, és ezeket többnyire nagy karikákkal illesztették a peremhez. Az Al-Dunától északra előkerült ékszerek flittercsüngői azonban többnyire elütnek az ékszerek egyébként színvonalas kidolgozásától: egyszerűek, 17 WICKER 2005,32-33.; WICKER 2008,110-111.; WICKER 2009,66. 18 A macedóniai „monastiri aranyművesek egyik rossz és megrovan­dó tulajdonsága, hogy ékszer-tárgyaikat szeretik hamis kövekkel ellát­ni. E czélra számtalan üvegből készített külömböző színű követ raknak mindenüvé." STRAUSZ 1888, 311.; A szerbiai macsvai népviseletben a hasonló fülbevalók díszítésénél a közelmúltban is különböző alakú és színű üvegpasztát használtak. BIRTASEVIC 1961, 29.; A kör alakú, filig­rándíszes testen használt négyzetes üvegberakásra a XVIII. század má­sodik feléből származó, ismeretlen lelőhelyű ékszerek közt is van példa. BAJALOVIC-HAD2I-PESIC 1984,137., XXXIX.t. 2., LVI. 1.1-3. 19 WICKER 2005, 33-34.; WICKER 2008, 111.; WICKER 2009, 65. 20 WICKER 2005, 34-35.; WICKER 2008, 111.; WICKER 2009,65., 67. 274

Next

/
Thumbnails
Contents