Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Wicker Erika: A 17. századi adai kincslelet dísztűi

archaeologia cumanica 2 nom, mely nemcsak egyszerűen párhuzama az adai csillagalakú tűknek, hanem azokkal tökéletesen azonos. 1887-ben került a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe egy sajnos ismeretlen lelőhelyű, nyolcágú csillag alakú, négyzetes üvegberakásos, filigrándíszes, flittercsüngős, „a mérete alapján inkább ruhadíszként használatos", 9 cm átmérőjű tű,

1

5 melyet első közlője mint a Tomasevac/tamáslakai dísztűk egyetlen általa ismert analógiáját - a „délszláv népies ötvösség köréből" eredeztetett: „hétágú (nyolcágú - WE) csillagot példázó ezüstlemez, közepén magas falú rekeszben üveg vagy drágakő volt, a lemez szélét finoman sodrott huzal szegélyezi, egész fölületén szorosan egymás mellé rakott sodrott huzalkarikák; a sugarak csúcsán és belső sarkán mindenütt öt finom huzalból rakott apró fül volt, melyből csörtető lemezkék csüngnek le. A csillagos lemez hátára két pálcza derékszög alatt van forrasztva, más négy pálcza a derékszögek közepén indul, mindegyik pálcza túlmegy a csillag megfelelő sugarán, a derékszög alatt állóknak két-két pálczás keresztáguk van, valamennyi pálcza végén üres gömb s a gömb kölső szélén rovátkos sodronykarikában ülő gömböcs, ily sodronyszegélyű gömböcs ékíti a keresztágak találkozási pontját és néhány gömbön még megvan az apró fülecske, melyről a csörtető pléh lecsüngött. A tű az egyik függélyes pálczával egy tagot képez és szintén függélyesen állott. Az ismertetés nem pótolhatja ugyan az eredeti példányok szemléletét, de annyi mégis világos, hogy mindkét idomot a gombos végű keresztes pálczák szerkezete fűzi egymáshoz."

16 Semmi kétségem afelől, hogy ez a tű az adai hasonló ékszereket készítő mester kezéből került ki. Sőt, egyenesen párja lehetett az adai szóló dísztűnek, bár a négyzetes üvegberakás ferde elhelyezése inkább az azonos megjelenésű dísztűpáréval azonos (6. kép). Mivel a hasonló ékszerek száma elenyésző, az adai dísztűk - és a hozzájuk tartozó ismeretlen lelőhelyű példány - párhuzamai pedig egyáltalán nem ismertek, készítési helyük meghatározásához legfeljebb jellegzetes díszítőmotívumaik vizsgálata vezethet. Ezek: a négyzetes üvegberakás, a filigránkör-háló, a kis hengerdíszek és a flittercsüngők. A négyzetes üvegmotívum Koszovó északi felén, 15 GERELYES 1994,46., 69., 26. ké 16 KÖVÉR 1897, 250. Közép-Szerbia dél-délnyugati részén alakult ki a 14. század közepe táján; leggyakrabban ugyanis itt talált különböző, 15-16. századi ékszereken, 17. századi érméket tartalmazó kincsleletek egyes darabjain fordul elő. A 17. század folyamán inkább az Al-Dunától északra volt jellemző,

1

7 de az üvegdíszes ékszerek divatja ezt követően is megmaradt a Balkán-félszigeten.

1

8 A filigránkör-háló vizsgálata hasonló eredményekre vezetett: a legkorábbi ilyen díszítésű ékszerek a 15. században, Koszovóban és Közép-Szerbiában készültek. Ezt követően teljesen általános díszítőmotívuma lesz az itteni fülbevalóknak és egyéb ékszereknek éppúgy, mint azoknak, melyeket innen északabbra találtak.

19 Ugyancsak Koszovó és Közép-Szerbia felé visznek a kis hengerdíszek, melyek először itteni, 16. századi fülbevalókon tűnnek fel. Többnyire azonban azokat a 17. századra keltezett, jórészt szórvány, de részben talán kincsleletekből származó fülbevaló-halántékdíszeket jellemzik, melyek az al-dunai területektől északabbra kerültek elő. Érdekes viszont, hogy egyéb ékszereknek olyannyira nem díszítőelemei, hogy az adai és az eredetileg bizonnyal hozzájuk tartozó, ismeretlen lelőhelyű dísztűn kívül más ékszereken nem találtam hasonló motívumot.

2

0 Bár a flittercsüngők bizonnyal a balkáni ékszerek legjellegzetesebb, a 17. század elejétől általánosan elterjedt díszítőelemei, lényeges különbség van a koszovóiszerbiai, ill. az Al-Dunától északra előkerült ékszerek csüngőlemezkéinek kidolgozásában. Az előbbi területekről ismert ékszereket (korongos fülbevalók, téglalap alakú diadémok stb.) eredetileg is sűrű flitter- vagy félholdas, olykor áttört, hangsúlyos csüngőkkel díszítették, és ezeket többnyire nagy karikákkal illesztették a peremhez. Az Al-Dunától északra előkerült ékszerek flittercsüngői azonban többnyire elütnek az ékszerek egyébként színvonalas kidolgozásától: egyszerűek, 17 WICKER 2005,32-33.; WICKER 2008,110-111.; WICKER 2009,66. 18 A macedóniai „monastiri aranyművesek egyik rossz és megrovandó tulajdonsága, hogy ékszer-tárgyaikat szeretik hamis kövekkel ellátni. E czélra számtalan üvegből készített külömböző színű követ raknak mindenüvé." STRAUSZ 1888, 311.; A szerbiai macsvai népviseletben a hasonló fülbevalók díszítésénél a közelmúltban is különböző alakú és színű üvegpasztát használtak. BIRTASEVIC 1961, 29.; A kör alakú, filigrándíszes testen használt négyzetes üvegberakásra a XVIII. század második feléből származó, ismeretlen lelőhelyű ékszerek közt is van példa. BAJALOVIC-HAD2I-PESIC 1984,137., XXXIX.t. 2., LVI. 1.1-3. 19 WICKER 2005, 33-34.; WICKER 2008, 111.; WICKER 2009, 65. 20 WICKER 2005, 34-35.; WICKER 2008, 111.; WICKER 2009,65., 67. 274