Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Wicker Erika: A 17. századi adai kincslelet dísztűi

wicker erika: a 17. századi aPAI kincslelet d í s z t Cl gyakran egyenetlen alakúak és soha nem áttörtek, és csak egy kis dróttal erősítették oda az ékszerek hengerdíszeihez. A fülbevaló-halántékdíszek egy része esetében arra kell gondolnom, hogy a flittercsüngők elterjedésekor éppen itt, az Al-Duna környékén alakíttatták át tulajdonosaik a már korábban is használt fülbevalókat és egyéb ékszereket úgy, hogy azok a kor divatjának jobban megfeleljenek.

2

1 E divat elterjedése pedig mindenképpen a török hódítással van összefüggésben, hiszen az ilyen típusú csüngődíszek már a török népművészet hatását tükrözik.

2

2 Bár a négy ismertetett díszítőelem külön-külön a Balkán-félsziget nagy részén kedvelt volt, így együtt azonban csak azoknak az ékszereknek - az adai melltűk mellett fülbevaló-halántékdíszeknek - a nagy részén jelenik meg, melyek az Al-Dunától északra kerültek elő. Mindezen közös jellegzetességek arra utalnak, hogy ezek az első pillantásra szinte teljesen egyforma al-dunai/bácskai lelőhelyű fülbevalók és a velük közeli rokonságban levő dísztűk - bár a közép-szerbiai vagy koszovói hasonló ékszerekkel sok rokon vonást mutatnak - találási helyük környékén,

2

3 egy és ugyan21 WICKER 2005, 26-28.; WICKER 2008, 112.; WICKER 2009,64. 22 GERELYES 1994,41. 23 Ezzel ellentétes vélemény fogalmazódik meg a zentai múzeum azon műhelyben készültek. Ez a műhely pedig valahol a Duna, a Tisza és a mai romániai határ háromszögében lehetett. Azaz nem e tárgyakat hozták Szerbia délebbi részeiből az akkori magyarországi határ közelébe vagy többnyire azon túlra.

2

4 Sokkal inkább feltételezhető, hogy maguk a szerbiai ötvösök vándoroltak északra, és letelepedvén az Al-Dunán túl, a magukkal hozott mesterségbeli ismereteik alapján - és természetesen az új környezet aktuális divatigényeit figyelembe véve - a korongos fülbevaló-halántékdíszek mellett a dísztűknek is olyan típusát hozták létre, mely sehol máshol nem fordul elő. Arra, hogy ez egészen pontosan hol történt, talán az adai kincslelet többi ékszerének vizsgálata ad majd választ. kiállításvezetőjében: „A násfák (melltűk - WE) és a halántékfüggők nagyon elütnek a többi daraboktól. Ezek a XVII. században készültek valamelyik balkáni ötvösműhelyben." SZEKERES 1976, 32.; Azonban az egymásra kidolgozásukban igen hasonlatos adai melltűk és fülbevalóhalántékdíszek éppen azt a stílust képviselik, amit az Al-Dunától északra talált többi üreges korongos vagy korongos, ill. az üreges lunula alakú katymári fülbevaló, és csak egyes elemeik azonosak a délebbi szerbiai ékszerekével. 24 E kérdésben nem tudom elfogadni Szekeres László érvekkel, analógiákkal sajnos nem alátámasztott kijelentését, mely szerint az adai kincslelet egyes ékszerei „a mai Kosovo és Metóhia területén készültek. Az is lehetséges, hogy némelyiket Kelet-Szerbiában gyártották." Zagonetni nakit iz Ade. Vjesnik u Srijedu 1967 19. sz. 6., VASTAG 2003, 11., VASTAG 2005,7. Irodalom BIRTASEVIC 1961 Birtasevic, Marija: Zbirka srednjevekovnog i kasnog narodnog nakita iz Dubovca. RVM 10. Novi Sad 1961,25-48. BAJALOVIC - HADZI-PESIC 1984 Bajalovic - Hadzi-Pesic, Marija: Nakit VIII - XVIII. veka u Muzeju grada Beograda. Beograd 1984 GERELYES 1994 Gerelyes Ibolya: Török ékszerek. Budapest, 1994 HORVÁTH 1979 Horváth Terézia: Népi ékszerek. BÁMÉ VIII-IX. 1979,219-226. KÖVÉR 1897 Kövér Béla: Újabb adatok az ötvösség történetéhez hazánkban. ArchÉrt 17.1897,227-253. STRAUSZ 1888 Strausz Adolf: A Balkán félsziget I. Macedonia, Észak-Albánia és Montenegró. Budapest, 1888 SZEKERES 1971 Szekeres László: Zent a és környéke története a régészeti leletek fényében. - Arheologija Sente i okoline. Grada za monografiju Sente. Senta, 1971 SZEKERES 1983 Szekeres László: Középkori települések Északkelet-Bácskában. Újvidék, 1983 VASTAG 2003 Vastag János: A titokzatos adai kincs. Hogyan került napvilágra csaknem 40 évvel ezelőtt az egyik legértékesebb vajdasági régészeti lelet. Községi Körkép V. évf. 55. sz. Ada, 2003,6-7. WICKER 2005 Wicker Erika: A katymár-téglagyári hódoltság kori fülbevalópár. Cumania 21.(2005) 5-56. 275