Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Wicker Erika: A 17. századi adai kincslelet dísztűi

wicker erika: a 17. századi aPAI kincslelet d í s z t Cl csak a bal oldali és a felső van meg, utóbbi letört. A közbülső ágak végén egy-egy üreges, kis gömböcskével díszített ezüstgömb. A hengerekhez ezüstdróttal flittercsüngőket erősítettek, akárcsak az üreges gömbökre. Hátlapját négy bronzpánt erősítette minden ág irányába, a középső, függőleges pántra forrasztották a tűt. A csillag átm.: 4,4 x kb. 4 cm, a négyzetes foglalat 1,1x1 cm, a 9 db flittercsüngő általában 1,2 x 0,8 cm, köztük hiányosak is vannak. Keresztdísz átm.: 3 x 1,9 - 2 cm, üreges gömbök átm.: 1 x 0,8 cm. Tű teljes h.: 9 cm. A dísztű eredeti teljes h.: kb. 11, 5 cm, sz.: kb. 9,2 cm. (5. kép 1-2.). Az ékszerek „dísztű" elnevezése némi magyarázatot kíván. Logikus lenne melltűnek nevezni őket, de pontos használatukra - lévén kincsleletből kerültek elő nincs adatom. A melltűnek, mellyel „női ruhadarabokat erősítenek össze a mellen vagy deréktájt, vízszintes fekvésben, többnyire rögzíthető záródással", a magyar paraszti viseletben is csak kisebb jelentősége van,

1

0 és nem jellemzi a korabeli balkáni divatot sem. Csak a 19. századi keresztény albán nőkről tudni biztosan, hogy ismerték ezt az ékszerfajtát, hiszen „hosszú fülbevalók, több rendbeli nyakékek, melltűk, lánczok, pénzek [...] díszítik öltözetüket."

1

1 Mivel e ritka tűk funkciója előkerülési körülményeik miatt (szórvány, kincslelet) nem határozható meg pontosan, Gerelyes Ibolya véleményéhez csatlakozva lehetségesnek tartom, hogy „nemcsak ruhadíszként szolgálhattak. Elképzelhető az is, hogy a fejet borító kendőbe tűzték őket."

1

2 Mivel a fejviselet részeként használt gömb alakú, díszes tűket többnyire rezgő- vagy tekerődzőtűnek nevezik, az ettől eltérő alakú, pontosan meg nem határozható funkciójú, az adai példányokkal rokon ékszerekre az általánosabb dísztű elnevezést fogom használni. Az adaiakhoz hasonló dísztűkre az Al-Dunától délre egyáltalán nem találtam párhuzamokat, és attól északra is csak elenyésző számban. A dubovac/dunadombói kincslelet meglehetősen vegyes összetételű, bizonytalan eredetű ékszerei között szerepel egy - indoklás nélkül a 18. századra datált - dísztűpár, mely az adai galambos-keresztes ékszer általam ismert egyetlen, bár igen távoli rokona. Testét igen stilizált kétfejű sas alkotja, s közepén szintén ma10 HORVÁTH 1979, 225. 11 STRAUSZ 1888, 96. 12 GERELYES 1994,46. gas foglalatban négyzetes úvegberakás van, széleit és felszínét ugyancsak flittercsüngők díszítik. De ezzel a hasonlóságnak vége is: a sasok teste áttört és rovátkolt díszű, nincs rajtuk filigránkör-háló és kis hengereknek sincs nyoma.

1

3 (7. kép) Két áttört, filigrándíszes, flittercsüngős, hatszögletű, középen karmos foglalatban négyszögletes üvegkővel díszített ezüsttű volt a Tomasevac/tamáslakai (SCG) leletben: „Két melltű ezüstből (XII. 2.). Hatszögű áttört lemezen, két rovátkolt dróttal szegélyezett alapon, rovátkos sodronyú hat karély, mindegyikben hajlított inda, mely háromszögbe helyezett sodrony köröcskében végződik, a karélyok s a külső keret közti minden téren egy-egy sodronyköröcske, valamennyi inda s köröcske rovátkos sodronyból. A lemez közepén hat szirmú virágkehelyben négy kampóba foglalt egymás fölé helyezett két négyszögű üveg (?) lemezke. A lemez alján közepéből kiinduló mindegyik sarkáig vonuló keskeny egyenes pálcza, az egyikből kiindul a tű: valamennyi pálcza túl megyen a lemez szélén, végéhez üres gömb van forrasztva, a gömb tövén kétfelé nyúló rövid pálczácska mindkét végéra reá forrasztott üres gömb, a gömbön kisebb gömböcs, melynek tövét apró rovátkos drótköröcske fogja körül, az előlapon hasonló gömböcs ül a három pálczaág keresztező pontján, a hatszög mindegyik csúcsánál. A pálczák végeit ékítő gömbök mindegyikéről ezüst lemezke fityeg. Egyik tű sem teljesen ép, részben még régi időből származó javítások látszanak rajtuk."

1

4 Hatszögletű alakjuk ugyan nem emlékeztet egyik adai példányéra sem, díszítőelemeik között azonban már sok hasonlóság van. Közepüknek négyszögletes, bár karmos foglalatú üvegberakása, a testüket díszítő filigránkörök, a szélüket keretező, kereszt alakú, gömbös végű bronzpántok és a flittercsüngő-díszek is közeli rokonságot mutatnak az adai dísztűkkel. (8. kép) Mindössze egyetlen példányra sikerült ráakad13 A tűk teljes átmérője 14 cm, a sas-alak méretei: 8,7 x 5,5 cm. BIRTASEVIC 1961, 43., Katalógusszám: 16., IX. tábla; Van egy ismeretlen lelőhelyű, a 17. század második felére datált „dísztű" a belgrádi Városi Múzeum gyűjteményében, amely kör alakú, közepén négyzetes üvegberakás van, és „azsúrosan" áttört, rovátkolt teste némiképp emlékeztet a dubováci példányra. Flittercsüngői azonban nincsenek, és felerősítésének módját (tű, kapocs) nem jelzi a publikáció. BAJALOVlCHADZI-PESIC 1984,120., XXXIX. t. 2 14 KÖVÉR 1897, 248., XlI.t. 2.; A két melltű ma is megvan a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. GERELYES 1994, 46., 69., 17. ábra, 25. kép 273