Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Simon László: Ismeretlen lelőhelyű (hódsági?) avar kori leletek

simon lászló: ismeretlen lelőhely ü (hódsági?) avar kori leletek Simon László Ismeretlen lelőhelyű (hódsági?) avar kori leletek 1981-ben megismerkedtem egy nagykőrösi műgyűjtővel, Bujdosó Dénessel, aki időnként megjelent az Arany János Múzeumban és információival különböző leletekre hívta fel figyelmem. A régiségekben és főként az éremtanban igen járatos gyűjtő több alkalommal, főként tucatárunak számító leletek esetében ingyen a múzeumnak ajándékozott néhányat, ám az értékesebb darabokat mindig igyekezett pénzzé tenni, így jutott közgyűjteménybe egy feltehetően Nagykőrös környékén előkerült ókeresztény jelképekkel díszített címerpajzs alakú aranyozott bronz övdísz, miután az Garam Éva közreműködésével védetté lett nyilvánítva.

1 Bujdosó Dénesről köztudott volt, hogy igen kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezett, kapcsolatait felhasználva az ország több múzeumában felbukkannak a tőle származó régiségek

2, nemcsak hazai, de erdélyi, dél-vidéki és más lelőhelyű leletek is. Először 1995 márciusában utalt szerbiai ismerőseire, akiknek birtokába a délszláv háború idején (19911995) különféle régészeti leletek, érmek kerültek. 1997 júniusában avar kori és néhány középkori lelettel keresett meg, melyek közül néhányat rövid időre nálam hagyott, de a legszebbnek, a madáralakos aranyozott bronz botvégnek csak gyors megvizsgálására és fotók készíttetésére volt idő. Elmondása szerint valamenynyi lelet „valószínűleg Hódság környékén került elő", a botvéget 5000 márkáért kívánta eladni tulajdonosa. Ezt követően nem találkoztam többet Bujdosó Dénessel, aki 2007 decemberében meghalt. Ismerősei szerint 1 SIMON 1983, 83., 31-33.kép. Személyes szakmai érdeklődésemről tudomást szerezve egy alkalommal egy honfoglalás kori ezüst tarsolylemez hírével keresett meg. Miután több alkalommal egyeztettünk ennek esetleges megvásárlásáról, különböző szakcikkeket és könyveket lapozgatva rábökött a banai tarsolylemez fotójára, mondván: pontosan ilyen van a barátjánál, aki eladná azt. A tulajdonos személyét firtató kérdéseimre általában ezzel a sablon magyarázattal igyekezett magáról elterelni a figyelmet. Nem sokkal később kissé rosszkedvűen újságolta, hogy alaposabban megvizsgálva a tarsolylemezt annak hátoldalán egy „copia" szót talált... Később Dienes Istvántól hallottam, hogy 1960-as években, amikor a Nemzeti Múzeum ötvöstárgyait bemutató külföldi kiállítás sorozat zajlott, több másolat is készült a legszebb tárgyakról, vélhetően ezek egyike lehetett az említett tarsolylemez is. 2 így került például a miskolci Herman Ottó Múzeumba egy Nagykőrösön előkerült kelta tetradrachma a MNM Éremtára közvetítésével. HÓM Gyarapodási Napló 1976-1985. 60/78. ltsz. fantasztikus régiséggyűjteményt hagyott maga után, de ennek hollétéről nincs tudomásuk. A környezete iránt bizalmatlanná vált gyűjtő korábban nekem is elmondta, hogy gyűjteményének őrzési helyét rajta kívül senki sem ismeri. Jelen tanulmány közlésének célja az általam ismert avar kori leletek, különösképpen az egyedülálló aranyozott botvég publikálása. Leletleírás Nagyszíjvég. Öntött, bronz, kéttagú veret hármas tagolású lapos indával díszített. A veret alul kerekített, felül két, egymással szembenéző stilizált állatfej (?) látható. Hátoldalán a széle peremes kialakítású. H. = 8 cm, Sz. = 2,4 cm, V. = 0,4 cm. ( 1. kép 1.) Csatlemez. Öntött, bronz, egyik vége kétfelé nyílik a szíj számára, melyet egy szögecs rögzített. Az elülső oldal itt hármas tagolású, a kétfelé nyíló lemez hátoldala kerekített. Másik végéhez csuklós kapcsolódással erősítették a csatkarikát, amely elveszett. A csatlemez belső mezőjét keret fogja össze, a mező jobb oldali részén vésett rovásjelek (?) látszanak, melyek közül az egyiket átvágja a szíjrögzítő szögecs. A belső mező másik oldalán téglalap alakú hosszúkás mélyedés van, egyik vége sarkainál egy-egy kör alakú mélyítéssel. A csuklós szerkezet előtt a lemez keresztirányú bordával megvastagodik, ez részben fedi a szíjrögzítő szögecs fejét. H. = 7 cm, Sz. = 1,4 cm. A szíjszorítós rész 0,3 cm vastagságú szíj befogadására volt alkalmas. (1. kép 2., 2. kép) Címerpajzs alakú övdísz öntött bronz préselőmintája. Mintázata tulipánszerű. M. = 2,8 cm, Sz. = 2,2 cm. V. = 0,4 cm. (1. kép 3.) Kis méretű, pajzs alakú cipőcsat bronz préselőmintája. H. = I,7 cm, ebből a csatfej H. = 0,9 cm, Sz. = 1,3 cm. A csattest max. Sz. = 1 cm. ( 1. kép 4.) Aranyozott, öntött bronz kéttagú csörgő. Felső része üreges félgömb alakú, amely lényegében egy keleties vonásokat mutató arcábrázolás. E félgömb felső szélén feltehetően felfüggesztésre szolgáló kör alakú hurok, e hurok alsó íve közepén kerek lyuk. A fej formájú félgömb alsó részéhez ugyancsak egy kerek hurok csatlakozik, amelybe fűzve egy kampós végű hurokkal csatlakozik a kissé gúla alakú, négy mezőre osztott palást. E négy részre osztott palástot, miután belehelyezték a ma már hozzározsdásodott fémgolyót, behajlították úgy, hogy szélei nem érnek össze, s középen egy kisebb hiátus maradt. Teljes H. = 5,3 cm. A csörgő225