Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Simon László: Ismeretlen lelőhelyű (hódsági?) avar kori leletek

archaeologia cumanica 2 rész Á. = 1,1 - 1,3 cm, H. = 2,5 cm. A felső fej alakú félgömb M. = 1,5 cm. a félgömb sugara 0,8 cm. (1. kép 5. ) 3 Bronzsúly, öntött, enyhén ovális korong alakú, egyik oldala sima, másikon beszurkált lyukak és 4 rovásjel (?) Á. = 2,5 cm, V. = 0,55 cm, súlya 19,70 g. ( l.kép 6., 3. kép 4.) Két préselt lemez egymásra hajtogatásával készült, belül üre­ges, kissé szabálytalan alakú ezüst korong. Egyik oldalán a ko­rong felét kitöltőén poncolt, egymást metsző vonalak, szélén egy különálló ferde vonal. Á. = 2,2 - 2,5 cm, V. = 0,3 cm. (3. kép 2.) GrifF(?) alakú öntött bronz préselőminta nyeregkápadísz ké­szítéséhez két helyen, a kitátott száj alatt, ill. a combtőnél felerő­sítésre szolgáló szögnek kialakított lyukakkal. A griff(?) szája ki­tátva, teste rombusz alakú és félgömbös felületkiképzésű, combja rozettás mintázatú, behajlított lábának végén a párhuzamos vo­nalak a karmot érzékeltetik. Hátáról kiemelkedő mezőn a ferde mélyített vonalalak a szárnyra utalnak, a kerek comb síkjából kiálló elem díszítetlen. (3. kép 1.) Aranyozott, öntött bronz, szájában térdelő férfit hajánál fogva tartó madarat formázó botvég. A madár kampós csőrü, szemét zöld kő- vagy üvegberakás érzékelteti, szárnyai behúzva, karmai között vele háttal térdelő férfialak, melynek karjai könyöknél behajlítottak. A madár teste pikkelyes mintázatú, behúzott szár­nyának tollazatát hosszú, kissé ívelődő vonalak érzékeltetik. A férfialak feje hosszúkás, arcának kialakítása egyszerű. A szemek mintázása ovális poncolóval történt, az orr vonala egyenes, a ba­juszt enyhe domborulatként, a szájat vésett V alakú mélyítéssel érzékeltették. Az enyhén megvastagodó nyakon kettő fordított V alakú ( A A ), háromszög alakú poncokkal beütött díszítés talán a szakállt érzékelteti. A nyak és a váll találkozásánál kör alakú poncolóval kialakított nyaklánc vagy nyakperec látszik. A férfi­alak oldalán a vállnál ívesen kanyarodó háromszög alakú ponc­cal kialakított szegélydísz, hasonló poncsor érzékelteti a csípőnél kissé kiszélesedő ruházat alsó szélét, valamint a comb külső és belső szélét is. Hasonló háromszög alakú poncsor díszíti a kissé szétterpesztett combok belső, fordított V alakú mezőjének szélét, továbbá ugyanilyen fut körbe a díszített mező alsó szélén is. A botvég alsó részét egy vonallal kettéosztott gyűrűszerű megvas­tagodás zárja. A tárgy teljes felülete aranyozott, ez azonban a felületbe süllyedő részek kivételével jelentős mértékben megko­pott. A botvég M. = 7,5 cm, Á. = az alsó gyűrűnél: 1,6 cm, az emberi alak vállánál: 2 cm (4-5. kép) 4 3 A leletet közli: RÂCZ s.a. 4 A botvég rajzát az általam készített tárgyleírás és Botocska Péter színes fényképfelvétele alapján Fodor Péter készítette. A többi tárgyrajz Burka Beáta, a fényképek Gajzágó Jolán munkája. Közreműködésüket, segítségüket e helyen is köszönöm. A leletek származási helye A közölt leletek az adatközlő műgyűjtő szerint egy le­lőhelyen kerültek elő, a megtalálás időpontjára nincs információ. A Vajdaság ny-bácskai körzetében talál­ható Hódság (Odzaci, Hanfhausen) környékéről több alkalommal (1903 előtt, 1961,1963-1964, 1964-1965, 1968) kerültek elő földmunka során avar kori leletek, melyek feltehetően minimálisan kettő temető sírjaiból származnak. Többségük Sergej Karmanski hódsági tanító amatőr ásatásainak eredményei. A sírleletek publikációkból ismert része a helybeli gyűjtemények­be, ill. a zombori múzeumba került. 5 Arra vonatkozó­an, hogy az általunk megismert és itt közölt leletek e temetőkből származnak-e, nincs semmiféle informá­ciónk. Ennek azonban nem szabad kizárni a lehetősé­gét. A fenti avar kori leletekkel együtt több másik, Ár­pád-kori leleteket is közölt Karmanski , s adatközlőm is említést tett hasonló korú, az avar koriakkal azonos forrásból származó Árpád-kori leletekről, (ezüst gyű­rű, corpus, stb). A leírásban 2. sorszámot viselő csatle­mez 15. századi. 6 Ez azonban természetesen kevés az itt közölt leletek előkerülési helyének biztos meghatá­rozásához. Az aranyozott öntött bronz botvég Az ismertetett régészeti leletek zöme párhuzamaik alapján probléma nélkül elhelyezhetők az avar kor tárgyi hagyatékában. Az egyetlen unikális tárgy az aranyozott bronz botvég, amelynek típusához és kivi­telezése művészi koncepciójához külön-külön igen, de a kettő együttes megjelenéséhez nem találtam hasonló darabot a Kárpát-medencei avar kori emlékanyagban. Emiatt természetesen felmerülhet a kétely a tárgy ere­detiségével kapcsolatban, amelyet csak erősít a lelet előkerülési körülményei ismeretének hiánya is. Állatfej alakú botvég mindösszesen három ismeretes az avar korból: az egyik csontból faragott oroszlánfej alakú példány Balatonszőlős-Tsz istálló lelőhelyen ke­5 SZENTPÉTERI 2002, 269-270., KARMANSKI 1975a, 1975b. Karmanski amatör színvonalú ásatási tevékenységéről Tolnai Ottó költő is megemlékezik: PARTI NAGY Lajos-Tolnai Ottó: Költő disznózsírból. Egy rádióinterjú regénye. http:/da.pool.pim/xhtml/tolnai_otto-Kolto_ disznózsírból. xhtml. Régészeti körökben ismeretes Sergej Karmanski mükincskereskedői tevékenysége is. 6 KARMANSKI 1975b, T. XXVIL12, 15-16. A csatlemez korának he­lyes meghatározására Garam Éva figyelmeztetett, akinek segítségét e he­lyen is megköszönöm! 226

Next

/
Thumbnails
Contents