Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)
Lezsák Gabriella: A kunszállási avarok temetkezési szokásai
lezsák gabriella: a kunszállási avarok temetkezési szokásai bok egy csoportjának ovális jellegét szintén a tojással hozzák összefüggésbe. 9 6 A tojás természeténél fogva a magzati lét jelképe is és egyben a feltámadásra váró halotti állapoté. 9 7 László Gyula szerint ezért az avar kori sírokba főként a feltámadás reményében helyezhették el őket. 9 8 Vörös István a tojásnak elsősorban bajelhárító szerepet tulajdonít. 9 9 Különleges jelentősséggel bírhatott a kunszállási temető 25. sírjában dokumentált jelenség, ahol a kislány felsőtestén ovális alakba rendezve találták meg a tojásokat (6. kép). Az ovális vagy kör alakba rendezés az ősi népek hiedelemrendszerében az egységet, a világmindenséget és az örökkévalóságot jelképezte, a mágikus kör használatának elsődleges célja pedig apotrópaikus. 10 0A sírból összesen kilenc tojás került elő, s ez sem lehet a véletlen műve, hiszen érdekes egybeesés, hogy a mongol népek sámánjai minden hónap kilencedik napján végezték az engesztelő szertartásaikat. 101 Jakab Bélának az avar temetőkben végzett tojáshéj vizsgálatai szerint főleg a házityúk és a nyári lúd kiköltött tojásait 10 2 helyezték a sírokba, Kunszállás-Fülöpjakabon a tojástöredékek minden bizonnyal házityúktól származhattak. 10 3 Részleges juhtemetkezés Részleges juhtemetkezés nyomaira Kunszálláson egy esetben bukkantak: az 52. - öntött aranyozott bronz öwereteket is tartalmazó - férfi sírjában. Az ásatok a jobb femúron juh koponya-töredékeket találtak, ugyanakkor az egykor fakonstrukcióban eltemetett, ám később a sírrablók által feldúlt temetkezésben a halott bal térdétől a lábfejéig szétszórva juh csigolya és hoszszúcsontok is feküdtek. A maturus korú férfi sírjában - amely a temető szélén helyezkedett el - H. Tóth Elvira in situ megfigyelése szerint valószínűsíthető, hogy a juhbőrt a benne hagyott koponyával és hosszúcsontokkal a lezárt fakonstrukcióra terítették. 10 4 Ez a jelenség 96 JANKOVICS 1988,221. 97 JANKOVICS 1988, 221. 98 LÁSZLÓ 1944, 87. 99 VÖRÖS 2008, 230. 100 JANKOVICS 1988, 129. 101 Vö.: 88 Íj. 102 Az ételmellékletként sírba helyezett szárnyasok között KunszállásFülöpjakabon a tyúk és a lúd egyaránt előfordult, bár az utóbbi ritkábban. 103 JAKAB 1974-75,327. Erre a temetőben fellelt tyúkcsontok nagy száma is utal. 104 A kínai krónikák feljegyzései szerint a türkök a temetés során a leölt juh húsát sírba helyezték, a sírhantra pedig póznára tűzték a fejével és a vizsgált temetőben egyedi, míg pl. a hasonló korú és a lelőhelyhez közeli kunadacsi vagy a szabadszállási avar temetőkben általános volt. 10 5 A részleges juhtemetkezés apotrópaikus célzattal kerülhetett sírba. 106 A kunszállási temető állatcsont anyagában a juh állt az első helyen, ez azt jelenti, hogy a népesség elsősorban juhtenyésztéssel foglalkozott, s temetkezéseikben a juhnak is domináns szerep jutott. 10 7 Ezáltal a temető azokba a „közép- és késő avar temetők láncolatába" 108 illeszkedik, amelyeknél a juh rituális, kultikus szerepe kiemelkedő. Szarvasmarha koponya A kunszállási 11. bolygatatlan női sírban (kora: Juvenis) „a sír végében, a lábfejeken" szarvasmarha koponya- és állkapocs-csontjai feküdtek, a föld (és a fakonstrukció?) súlyától darabjaira esve (7. kép). A megtalálás körülményei szerint a koponyát valószínűleg a fakonstrukció tetejére helyezhették, s az sem kizárt, hogy a bőrével együtt tették sírba. A temető állatcsont anyaga azt jelzi, hogy a népességnél a szarvasmarha az étkezésben is szerepet játszhatott, a juh után e kérődző állt a második helyen. Vizsgálatok kimutatták, hogy az avarság húsfogyasztása általában a szarvasmarha fontosságát, a nagyállattartás gazdasági jelentőségét tükrözi. 10 9 Bár a koponyák a halotti tor maradványaiként is felfoghatók, elsősorban mágikus jelentőségük lehetett. 11 0 Az avar korszak bikakultuszáról tanúskodhatnak többek között végtagjaival kitömött bőrét (ECSEDY 1997, 25-26.). Bár ez a rítus eltér a kunszállásitól, jelentése ugyanaz lehetett. 105 H. TÓTH 1981,178-179. A szabadszállási jelenségről még: BALOGH 2004. 75-83. 106 A török és mongol népeknél a juh, különösen a kos, az erő, a hatalom, a termékenység és a bőség (gazdagság) szimbóluma. Hitvilágukban a mai napig központi szerepet tölt be (BARTHA. 1998.). Haláleset alkalmával a kost a földnek ajánlják fel, lelkét temetik a halottal (BARTHA 1998.). Ez a szellem lélek segíteti a halottat túlvilági útja során, ezért a juh karóra húzott koponyájának elsősorban rontáselhárító szerepe van (LÁSZLÓ 1943, 56; BARTHA 1998.). Erről a szerepről tanúskodhat a szkíta kori Ogúz kurgán arany nyaklánca is, ahol az amulettek közé miniatűr, aranyból formázott kosfejet is fűztek (BOLTRIK-FIALKO 2009, 85.). 107 Vö.: SZABÓ 1981,67. 108 SZABÓ 1981,68. 109 BARTOSIEWICZ 1995,176. 110 A bika kultusza az őskortól megfigyelhető az általános kultúrkörökben, ahol a termékenység, a születés és az égi hatalom jelképe, de egyben az alvilági rosszé is, a pusztításé, halálé. Kettős természete révén egyúttal az éjszaka és a sötétség jelképe is (IPOLYI 1854, 312; HOPPÁL 1987, 128-129.) Ázsia legtöbb részén a halált fekete bika testesíti meg. Az altáji tatárok pokolbéli fejedelmét fekete bika hátán, holdas lándzsával ábrázolták, s fekete szarvasmarhát áldoztak neki. (JANKOVICS 1988, 36-37.). 153
