Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Lezsák Gabriella: A kunszállási avarok temetkezési szokásai

archaeolog ia cumanica 2 a sopronkőhidai szarvasmarha koponyák és a „sótartó" felületén ábrázolt, életfát közrefogó bika alakok."

1 A fentiek alapján valószínűsíthető, hogy a kunszállási juvenis korú nő sírjába is kultikus okokból kerülhetett szarvasmarha koponya. Nem elhanyagolható körülmény, hogy az antropológiai vizsgálatok szerint all. sírban nyugvó fiatal nő a temető leggazdagabb személyével állt rokoni kapcsolatban: a 32. sírban eltemetett idős férfi fiatalon elhunyt gyermeke volt. A vizsgálatok szerint e családnál az europomongolid karakter dominált.

11

2 Összegzés A temetkezési szokások tele vannak jelképekkel, hiszen az elmúlás általában félelemmel, titokzatossággal társul, amit csak szimbólumokban lehet kifejezni. Ezek a jelképek sok esetben etnospecifikusnak tűnhetnek, mégis hordozhatnak etnikus stílust, hiszen a rítus a legjellemzőbb egy adott népcsoportra: törzsi-népiségjelző, amely hosszú évszázadok alatt alakul ki. A jelké111 TÖRÖK 1973. A bikafejes ordoszi bronzok (DEVLET 1980, 6, 1-6. t.) és a Nőin Ulai kurgánok hímzett gyapjúszöveteinek egyik bika alakja (TREVER 1932, 12. t.) bizonyítják a bikakultusz meglétét a hunoknál is. Alföldi András a hunok bikakultuszával kapcsolatban egy ujgur eredetmondát idéz, amelyben az uralkodóház egyik őse Buku tegin bikafejedelem volt. (ALFÖLDI 1931, 394.). A szarvasmarha kultuszára utal a Tárim-medencében feltárt szaka-szkíta Gumugui temető 1985. évi 1. sírjának fából faragott tehén figurája is, ahol a két éves korában elhunyt kisgyermek mellett egy tejes edény is feküdt (BAKAY 2005, 303; 305.). 112 VARGA 1974, 186. pek megfejtése ezért az avar világ megértésének egyik fontos útja lehet,

11

3 s tükrözheti az azokat létrehozó társadalom szerkezetét, hatalmi viszonyait is.

114 Az avar kaganátus népessége ősi, keleti hagyományok szerint temetkezett. Ha át is vett néhány rítusbeli elemet a Kárpát-medencében, valószínűleg csakis olyanokat, amelyeknek volt előzménye saját hiedelemrendszerében, mégpedig olyan előzménye, amely még a „találkozás" korában is betöltött valamilyen funkciót.

11

5 Az avarok zárt és fejlett kultúrája alapvetően eltér az európaitól: a „sztyeppei civilizáció""

6 részeseiként, az ősi szkíta-hun művészet és világkép örököseiként

117 léptek a Kárpát-medencébe. Mélyebb kulturális hatást valószínűleg csak a rokon ázsiai kultúrák (elő- és közép-ázsiai, perzsa,

11

8 kínai, szibériai) gyakorolhattak az avarságra. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a keleti lovas nomád népek szellemi és tárgyi hagyatékát bevonjuk a kutatásba. 113 Felvetődhet, hogy a jelképek, szimbólumok értelmezése kétséges eredményekre vezethet, mert az elemzések során a kutatók többet láthatnak a jelenségbe, mint ami valójában volt, vagy más jelentést tulajdoníthatnak neki. Sőt az is kétségbe vonható, hogy minden szokás rejtett jelentést hordoz. Az ilyen érvelés azonban nem gondol bele, hogy egy kultúrában „szimbólumokat kitalálni, a semmiből teremteni nem lehet" (DOBROVITS 1947, 6.). Azért sem, mert azok sohasem egyedül állnak, hanem más jelképekhez való kapcsolatukban nyerik el eredeti jelentésüket (HOPPÁL 1988. 12.). 114 HOPPÁL 1988. 12; 15. 115 A honfoglaló magyarok kapcsán: PÖCS 1997, 311. 116 CSÁJI 2007, 44-61. 117 BAKAY 2004,120. 118 BÁLINT 1989,172-173. Irodalom ALFÖLDI 1931 BAKAY 1997 BAKAY 2004 BAKAY 2005 BALOGH 2004 BALOGH 2006 Andreas, Alföldi: Die geistigen Grundlagen des hochasiatischen Tierstiles. Forschungen und Fortschritte 7.(1931.) Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai I. Miskolci Bölcsész Egyesület, 1997. Bakay Kornél: Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség! Tanulmányok és előadások. Kráter Műhely Egyesület. Pomáz. 2004. Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai III. László Gyula Történelmi és Kulturális Egyesület, Bp. 2005. Balogh Csilla: Avar kori juhbőrös temetkezés Szabadszállás, B. gyakorlótéren. - Avar Period burial with sheepskin at Szabadszállás, Drill-ground B. In: RKM Budapest 2004,75-83 Balogh Csilla: Avar kori kettős- és többes temetkezések a Duna-Tisza közén. Arrabona, 154