Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)
Lezsák Gabriella: A kunszállási avarok temetkezési szokásai
archaeolog ia cumanica 2 A baromfit sokáig a letelepült életformához kötötte a szakirodalom, azonban az archaeozoológiai vizsgálatok kimutatták, hogy ázsiai fajtája is létezett, 8 4 s így a lovas nomádok sírjaiban, ábrázoló művészetében sem meglepő a szerepe. Ez azt jelenti, hogy a szokást az avarok nem a szlávoktól vagy a germánoktól vehették át a Kárpát-medencében, sokkal valószínűbb, hogy saját mitológiájuk része volt. 8 5 Tojás Kunszállás-Fülöpjakabon öt sírban volt tojás, ebből négy temetkezés (10., 25., 59., 60.) az öntött övdíszes részen feküdt, egy pedig (38. sír) a préselt lemezesek között. 8 6 A 25. gyermek- és az 59. férfisír mellett három női sírt kísért még tojás (10., 38., 60.); a nők életkora az adultustól a seniumig húzódott. Az 59. sírban maturus korú férfi nyugodott, a 25. sírban eltemetett kislány pedig az Inf. I. korban hunyt el. Férfisírokban való előfordulása azt jelzi, hogy a tojás kultikus vagy mágikus ereje nem csupán egy nemre vonatkozott. 8 7 Számarányát tekintve Kunszállás-Fülöpjakabon a temetési szertartás során egy, három, öt vagy kilenc tojást helyeztek el a sírokban. 8 8 A legtöbb, összesen kilenc tojás a 25. sírban 84 BARTOSIEWICZ 1995, 176. 85 A kakas ábrázolás már az ázsiai szaka-szkita kultúrában feltűnik: a paziriki kurgánokban és Basadárban a fatörzsből kivájt koporsók tetejét bőrből kivágott kakas figurákkal díszítették (BAKAY 1997, 61.). A Tárim-medencében feltárt yingpeni temető 15. sírjában pedig az elhunyt férfi fejét helyezték kakasokkal díszített párnára (BAKAY 2005, 305.). A kakas kultuszára, hitvilági szerepére utalhatnak azok a 8-9. századra datált arany edények is, amelyek Kopenszkij Csátászból kerültek elő. (PLETNYOVA 1981, 138, 29. kép; 139. 29. kép. Az edények felületén palmetta díszek között láthatók a kakas-ábrázolások, az egyik aranytálon a kör alakban elrendezett levélmotívumok között két kakas palmetta ágat, azaz „életfát" fog közre. Csőrükkel résnyire tárják a palmetta felső részét, megnyitva ezáltal a felvilágra vezető utat.). 86 A megfigyelések szerint általában a későbbi sírokban fordul elő, a szárnyas nevelést, ezzel együtt a letelepedett életformát bizonyítják (vö.: B. SZATMÁRI 1982-83, 78.). 87 Az 59. sírban nyugvó, maturus korú férfi esetében is a medencére helyezve találták meg a tojást az ásatók. 88 A török és a mongol népek hagyományos műveltségében a számmisztika fontos szerepet játszik A mongol sámánhagyományban az 1-3-5-7-9 páratlan számok különös jelentőséggel bírtak, minden hónapban ezeken a napokon végezték a szertartásokat. A 3. és a 9. napot kiemelten kezelték, ilyenkor engesztelő áldozatokat tartottak. A mongol számmisztika szerint a 3-as szám az emberi erő felső mértékét jelképezi, míg a 9-es az ég erejét szimbolizálja. Az l-es szám az egységet jelenti. (Otgoni Pürev: Mongol böögijn sasin /Mongol sámánhit/, Mongol Tudományos Akadémia, Történettudományi Intézet. UB. 2002. 156.) Különösen a 3-ast és a 9-est részesítették nagy tiszteletben: az ún. fekete sámánok a 9. napon áldoztak a „vad szellemeknek", amelyeket ilyenkor eltemetett kislány mellől került elő: a medencét, a mellkast és a jobb alkart borították be vele ovális alakban (6. kép). 8 9 Ugyanakkor az elhunyt bal alkarja és bal kézfeje alatt 9 0 is találtak tojástöredékeket. A 38. arany fülbevalós női sírból öt darab került elő, a jobb lábfejnél feküdtek, a 60. női sírból három, kettő a medencéről, egy pedig a medence alól. A többi sírban csupán egy darab volt, a 10. női sír esetében a hason, az 59. férfisírban pedig a medencén. 9 1 A 38. sírban az állatcsontok mellől kerültek elő a tojások, így az ételmelléklet szerepe sem zárható ki. A többi esetben viszont valószínűleg rituális okokból kerültek sírba. Móra Ferenc 9 2 és László Gyula 9 3 szerint a tojás útravaló és szimbólum egyaránt lehet, azokban az esetekben azonban, ahol tudatosnak tűnik az elhelyezés (kézbe, medencére helyezés, sorokba rendezés), illetve független az ételmelléklettől, szimbolikus szerepről tanúskodhat. A tojáskultusz az antik népek többségénél (pl. perzsa, sumér, kínai, indiai, görög, egyiptomi, „finnugor", stb.) megtalálható, 9 4 ahol végső soron a tojás a világmindenséget fejezte ki, azaz kozmoszjelkép volt. 9 5 A sámándomegszelídítettek, a fehér sámánok pedig a 3. napon. (A mongol néprajzi adatot Obrusánszky Borbálának köszönöm.) 89 László Gyula az avarok hitvilágát vizsgálva írja, hogy a női sírok „néha ki vannak rakva baromfitojással", előfordul, hogy „a combok közé rakták, máskor meg beborították a halott leányt vagy asszonyt vele". DélBaranyában az egyik fiatal női vázon a „tojások a jobbkéztől kiindulva a balkézig szinte koszorú-szerüen övezték a fej fölött átívelve a csontvázat" (LÁSZLÓ 1944, 77, 87.). Móra Ferenc is említést tesz a kundombi avar temető kapcsán arról, hogy „egy tejfogas kis gyerek valósággal be van ágyazva a tojások közé."(MÓRA 1932,61.). 90 Azaz a kislány kezébe is tettek egy tojást. 91 Szintén férfisírból, a medencéről került elő a tojás pl. Kaba-Bitózug 56. férfisírjából (M. NEPPER 1982,119.), Ürbőpusztán pedig 3 késő avar kori férfisírt kísért tojás, ahol ugyancsak a medencére helyezték (BÓNA 1957,171.). 92 MÓRA 1932,61-62. 93 LÁSZLÓ 1944, 77. 94 Hagyományvilágukban a világ keletkezésének mítosza szerint minden a tojásból lett. E népek felfogása egységes volt a világ alakjáról és természetéről (a tojás mint egység, tartalmazta az összefüggő földet, a tengereket, hegyeket, napot és holdat, embereket, démonokat stb.). A perzsa zoroaszteri kozmogóniák szerint a „vég nélküli időben" lett világtojást a világbika Abudad szarvával felnyitva kelt ki belőle Ormuzd és Ahrimán, a két világalakító. Ennek emlékére ülték meg a perzsák a tavaszi újévi nauruz ünnepet, s ekkor volt szokásban egymást „hímes és aranyos" tojásokkal megajándékozni (IPOLYI 1854, 312; HOPPÁL 1987, 128-129.) Innen terjedhetett át Közép-Ázsiába is: a nauruszdan a mai napig a török népek családjába tartozó kazakok legjelentősebb tavaszünnepe. Mivel a tavasz az új élet, az ébredés és a megújulás kezdete, ide kapcsolódott a húsvét és a feltámadás hagyománya is. 95 JANKOVICS 1988, 221. 152
