Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)
Lezsák Gabriella: A kunszállási avarok temetkezési szokásai
archaeolog ia cumanica 2 Anya-gyermekével kettőssír esetén edény a fejnél A kunszállási temető 5. sírjában nyugvó, az aduitus korban elhunyt, europomongolid fajtakörhöz tartozó nőt 6 5 csecsemőjével együtt közös sírban, az ásatási megfigyelések szerint közös fakonstrukcióban temették el. Az Inf. I. korban elhunyt kisgyermeket a temetési szertartás során édesanyja jobb karjához, mellére helyezték. Az anya valószínűleg röviddel a szülés után halt meg, s gyermeke sem bizonyult életképesnek. E kettős sír a leletanyag és a temetőn belüli elhelyezkedése alapján az öntött övdíszes csoporthoz tartozott. A leletanyag között egy vékony falú sárga, korongolt füles bögre és állatcsontok is előkerültek. A bögrét az anya jobb oldalára, a feje mellé helyezték, egyúttal a csecsemő feje fölé. Balogh Csilla szerint ez a Duna-Tisza közi avar sírokban a kora avar korban volt általános. 66 László Gyula az anya-csecsemő kettőssírok esetében írja, hogy a fejnél előkerült edények mitologikus képzetre utalhatnak. A mordvinoknál és a jakutoknál hitük szerint a szüléskor és azt követően három napig a gyermekágyas nő mellett jelen van az „Istenanya", tiszteletére az ágy fejéhez főtt húst és vajjal teli bögrét helyeznek. 6 7 A kunszállás-fülöpjakabi 5. sírból a húsétel sem hiányzott, a temetkezésből juh-, sertés-, tyúk- és lócsontok is előkerültek. Többségükben szintén a jobb oldalon feküdtek, a koponyától a lábfejig húzódva. Szétkapcsolt ingnyak A kunszállási temető 4., az europomongolid fajtakörhöz tartozó nő 6 8 sírjában többek között egy boglárpár is feküdt, amely a jobb, illetve a bal fül mellett helyezkedett el. Mivel a sír in situ került elő, a megtalálás körülményei azt jelzik, hogy a ruha a temetéskor nem volt öszszekapcsolva. A jelenség kapcsán érdemes ismét László Gyulát idézni, aki szerint a kigombolt inggel történő temetés a halott visszajáró lelkétől való félelemre utal, s az „altáji és a velük rokon népek" körébe vezet. 6 9 Az állatáldozat maradványai A kunszállási temetőben nagy mennyiségű és változatos állatcsont anyag került elő, a gyakoriság sorrendjé65 VARGA 1974,183. 66 BALOGH 2006,48 67 LÁSZLÓ 1944, 252-253. 68 VARGA 1974.183; MENDE 1995. 69 A déli csuvasokról jegyezték fel, hogy a koporsóban kigombolják a halott inge nyakát, hogy vissza ne járjon a sírból. (LÁSZLÓ 1944,470.) ben juh, szarvasmarha, baromfi, sertés, ló és hal maradványok feküdtek a sírokban. 70 Az állatcsont-mellékletek egy része a halott túlvilági élelmezését szolgálta, több esetben viszont valószínű, hogy egyéb kultikus szerepet töltött be. A kutatások szerint egy meghatározott állatfajta tendenciózus ismétlődése az azonos, 7 1 illetve különböző nemű elhunytak között, vagy a koporsón kívüli elhelyezés 7 2 utalhat az állatáldozatra. Kunszállás esetében az in situ előkerült 32. sírnál volt bizonyíthatóan a fakonstrukció tetején az állatcsont, míg a többi sírnál a fakonstrukción belüli, illetve kívüli elhelyezés is szóba jöhet. Fakonstrukción belüli elhelyezésre utal, hogy a váz bizonyos részeit, legtöbbször az alsó lábszárakat úgy helyezték el, hogy az ételmelléklet számára helyet biztosítottak (6., 8., 12., 41. sírok). 7 3 Azokban az esetekben, ahol az állati testrészek nagyobb darabjai feküdtek (főként juh törzsek, azaz csigolyák, bordákkal), szinte kizárt, hogy közvetlenül a halottra tették volna őket, így itt is valószínűsíthető a fakonstrukción kívüli (koporsótetőn való) elhelyezés. Utóbbit a 18. sír szemlélteti a legjobban (4. kép). Ezeknél azonban nem minden esetben vetődik fel az állatáldozat szerepe, ételmellékletként is sírba kerülhettek. Valószínű, hogy állatáldozatra utalnak viszont azok a baromfi maradványok, amelyeket egészben találtak meg. Ide sorolhatók a tojások, az egyik sírban megfigyelt szarvasmarha koponya darabjai és a részleges juhtemetkezés. Sírba kerülésük megértéséhez kulcsfontosságú, hogy a lovas nomád népek hite szerint az áldozati állat lelkét temették az elhunyttal, s ez a „szellem lélek" segíti a halottat túlvilági útja során. 7 4 Baromfi Baromfi (elsősorban házityúk, néhány esetben lúd) 70 H. Tóth Elvira szóbeli közlése szerint az állatcsontanyag azonosítását Bökönyi Sándor útmutatása alapján végezték el, aki többször meglátogatta a feltárást. 71 BÖKÖNYI 1973, 119. A soporonköhidai temető állatcsontanyagát vizsgálva mutatott rá arra, hogy a teljes baromfivázak nem lehetnek ételáldozat nyomai, hanem kultikus okból kerülhettek sírba, ezt támasztják alá a férfisírok kakas vázai is. 72 SZABÓ 1981, 65., a témáról részletesen: LŐRINCZY 1994, 319. Szerinte az állatáldozatot az különbözteti meg az ételmelléklettől, hogy az előzőt általában elválasztják a halottól és a temetési szertartás során a lezárt koporsó tetejére helyezik, míg az ételmellékletet közvetlenül a sírba, a halott mellé. 73 Vö.: BENDE 2003, 313. 74 LÁSZLÓ 1943, 56; SZABÓ 1981,65; BARTHA 1998. 150
