Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Lezsák Gabriella: A kunszállási avarok temetkezési szokásai

lezsák gabriella: a kunszállási avarok temetkezési szokásai lönböző értelmezésére utalhat, köztük legkirívóbb az íj összetörése.

4

9 Az íj szándékos összetörésének szokását Bóna István is említi az iváncsai lovassír ismertetésénél, ahol a rangos férfi, szintén keskeny karú, korai típusú, in situ megtalált íját „felső vége és markolata helyzete alapján feltehetően szándékosan összetörve helyezték sírba."

5

0 Ez az eset azonban eltér a kunszállásitól, mivel itt az elhunyt férfi lovának a hátára volt málházva az íj a tegezzel együtt. A kunszállásihoz hasonló módon jártak el viszont a Török Gyula által feltárt solymári avar temető 25. lovas-fegyveres férfisírjában: az összetört íj karjának csontlemezeit a halott fejétől szintén jobbra, egy csomóban találták meg.

5

1 László Gyula szerint az íj rituális összetörésének hátterében az a képzet húzódik meg, hogy a másvilágon az összetört tárgyak, kioldott csomók ismét épek lesznek, összekapcsolódnak, „de közben a halott nem használhatta az élők ellen."

5

2 A tunguzok ezért az íj idegét szakítják el.

5

3 Az obi-ugorok, szamojédek egykor a nyilakat és az íjat is ily módon hagyták a síron/sírban, hitük szerint ugyanis ezek a tárgyak a másvilágon újból egésszé állnak össze, így az eltemetett használni tudja majd a másvilágon.

5

4 A tárgyak összetörése a túlvilági fordítottság képzetével magyarázható.

55 Az összetört íj motívuma az Attila mondakörhöz tartozó ún. Markianos császár álmában is feltűnik: az egykorú bizánci adat szerint Markianos császár azon az éjszakán, amikor Attila meghalt, a hun király íját összetörve látta.

5

6 Markianos császár álmában az Isten kardja helyébe a hun sikerek titka, a keleti íj lép,

5

7 amely Attilát jelképezi, egyúttal azonban a hun hatalmat is, 49 LÁSZLÓ 1996, 25. 50 BÓNA 1970, 251. 51 TÖRÖK 1994,31,61, Abb. 10. Fontos különbség, hogy Kunszálláson nem volt ló eltemetve a halottal. 52 LÁSZLÓ 1996, 25. 53 LÁSZLÓ 1944, 472. Az altáji török népek körébe tartozó beltirek a halotti szertartás során minden sírba tett tárgyat eltörnek (LÁSZLÓ 1944, 472.), és ehhez hasonló módon járnak el Szibériában az obi-ugorok, szamojédek is (VERES 1982,114.). 54 VERES 1982,114. 55 LÁSZLÓ 1944,469; VERES 1982,114. A témáról átfogóan: IVANOV 1986. 56 „...Marcianusnak álmában megjelent egy istenség, s megmutatta neki Attila még ugyanezen éjszaka eltört íját; ez a nép ugyanis nagyon bízott az ilyen fegyverben..." (JORDANES: GETICA, FORD.: KISS, 2004,93.). 57 Az íj óvó-védő ereje miatt lett hatalmi szimbólum, s egyúttal a halál attribútuma (JANKOVICS 1988,98-99.). összetörése mindkettő megsemmisülését jelenti.

5

8 A pusztai népeknél az íj egyértelműen hatalmi jelkép: ezzel iktatták be az uralkodókat, méltóságjelző voltáról a hun sírokban talált aranyíjak is tanúskodnak.

5

9 A mongolok még a középkorban is méltóságjelvényként adományozták őket.

6

0 Az íj a lovas nomád népek jogszokásában is feltűnik, rituális összetörése a vérszerződések fontos mozzanata, ebben az esetben azonban azt jelenti, hogy aki megszegi az esküt, az úgy jár, mint az íj.

61 A fentieket figyelembe véve nem valószínű, hogy a viszszajáró lélektől való félelem, vagy valamiféle esküszegés motiválta volna a kunszállási férfi íjának összetörését. Az íj szárnyának kettétörése inkább a nemzetség vezetőjének halálát szimbolizálhatta,

6

2 arról a veszteségről tanúskodhat, amelyet a közösség elszenvedett az előkelő férfi (nemzetségfő?) halálával. Egyúttal azonban a nemzetség hatalmának megszűnéséről, sírba szállásáról is tudósít, hiszen az antropológiai adatok szerint az idős férfi közvetlen környezetében nyugodtak fiatalon elhunyt gyermekei is.

6

3 A korabeli sírdúlások miatt ma már nehezen állapítható meg, hogy az íj rituális összetörésének szokása menynyire volt általános az avarok körében. A párhuzamok alapján úgy tűnik, csupán a rangosabb férfiak temetkezéseiben fordul elő, s a hun hagyományvilágba vezet.

6

4 58 ECKHARDT 1940, 153. Az összetört íj motívuma az Ószövetségben is megtalálható, ahol valakinek az íját összetörni annyit jelent, mint erejét elvenni, megsemmisíteni („Összetöröm Elám íját, legfőbb erősségét"(Ter. I. 3.). 59 A témáról: HARMATTA 1951, 123-187; LÁSZLÓ 1951, 105-122; TOMKA 1986,423-488; BÓNA 1991,167-176. 60 LÁSZLÓ 1955,231. 61 SERRUYS 1972,121-131. Lényegében ezzel a rítussal rokon az a középkori Európából ismert gyakorlat, amikor a halálraítélt felett „pálcát törtek": a halálos ítélet kimondását követően látványosan kettétörtek egy pálcát. 62 Az íj és az ember párhuzamba állítása különösen jellemző a lovas nomád népek szemléletmódjára, ezt tükrözi az a 14. sz-i sztyeppei kipcsak hagyományokon alapuló mameluk kori íjász kézikönyv is, amelyben az íj felépítését az emberéhez hasonlítják ( Az íj fája olyan, mint az ember csontja. A szaru olyan, mint a hús, az ín az ínnak felel meg, az enyv pedig az ember vérére hasonlít. Az íj teste olyan, mint az ember gerince, s épp úgy, hogy az ember meghal, ha a gerince kicsavarodik, az íj is összetörik, ha az ellentettjére csavarodik..."). A forrásra Sudár Balázs (MTA TTI) hívta fel a figyelmem, amit e helyen is köszönök. Az idézet a Kitáb fi ilm an-nussáb (Könyv az íjászat tudományáról) c. könyvből származik (2002,185.), Az idézett szövegrész Sudár Balázs fordítása. 63 VARGA 1974,186; MENDE 1995. 64 A szándékosan eltört íj jelensége az ázsiai anyagban is megtalálható, pl. a közép-kazakisztáni Kizilkajnartöbe hun kori lovas férfisírban, ahol valószínűleg szintén a koporsóra volt helyezve (BÓNA 1993. 231.). 149