Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)

Rosta Szabolcs - Lichtenstein László: Egy szarmata telep a 2-3. század fordulóján

ARCHAEOLOGIA CUMANICA 1 szú szondák voltak, melyekkel nyugat, észak és északkelet felől határoltuk le a területet, a kisajátítási határ mentén (2. kép). A kijelölt felületeket nagyrészt ott nyitottuk meg, ahol a fokozatosan kibontakozó településszerkezet ezt megkívánta, részint a körülmények is alakították. így az érkezésünkkor már elhordott épület alatti területet, néhány óriási humuszdepó és a kivitelezők bázisa alatti helyeket még szondákkal sem állt módunkban megkutatni. Egyes, az építkezés számára elsődleges fontosságú részeken 1-2 nap alatt kellett a lelőhelyet menteni. Telepjelenségek Épületek A feltárt teleprészleten 3 darab földbe mélyített épületet bontottunk ki. 60. obj.: ÉK-DNy tájolású, lekerekített sarkú téglalap alaprajzú, földbe mélyített épület. Oldalai egyenesek voltak, alja egyenletesen vízszintes volt. Tapasztás nyomait a falakon nem lehetett megfigyelni, padlószintje letaposott. Közepén egyetlen mélyebb cölöplyuk található. Betöltésében egyöntetű volt, hamus-kormos omladékréteg nem volt benne. Padlójáról csak egy orsókarika és egy edény teljes fenéktöredéke került elő. 85. obj.: ÉK-DNy tájolású, minden bizonnyal lekerekített sarkú téglalap alaprajzú, félig földbe mélyített épület, oldalai egyenesek, alja egyenletesen vízszintes volt. DNy-i sarka volt csak bolygatatlan. A feltárt telepen ritka, szuperpozíciós helyzetben álló objektumok egyike. A 82. és 83. számú többosztatú, többszörösen megújított árkoknál fiatalabb vágja azokat. Ny-i felével a 227. és 231. gödröket vágta át. Az É-i sarkában a 228. gödör egyidős vele, mely e földbemélyített épületen belül elhelyezkedő hamus gödör volt. A 85. épület a 228. hamus gödörrel, az ahhoz kapcsolódó tüzelőtérrel, kürtővel és a 77. számú füstölő gödörrel alkot egy egész jelenségkört. 247. obj.: ÉK-DNy tájolású, kissé lekerekített sarkú téglalap alaprajzú, földbe mélyített épület. A nyesési szinthez képest mintegy 80 cm mély épület ÉNy-i hosszanti oldala mentén, aljától számítva 30 centiméter magasságig padmalyszerüen kiképzett volt. A falak egyenesek, több helyen agyagtapasztás volt megfigyelhető. A ház hossztengelyében középen és a falaknál voltak cölöplyukak, az ÉK-i rövidebb oldal mentén csekély mélységű, talán csak alátámasztás nyoma. DK-i hosszanti oldalának közepén falba bevájt kemence volt, melyből füstölőkürtő indult. Ehhez két hosszúkás füstölőgödör (237., 238. objektumok) kapcsolódott, szintén kürtővel összekötve. Az épület betöltésében sárga agyagos omladékréteg alatt 15-20 cm vastag kormos, hamus paticsos réteg helyezkedett el, mely talán egykori leégés nyoma, de lehet, hogy a füstölő hoszszabb használatára utaló jel. (4. kép) A földbe mélyített épületeteket funkciójuk alapján elsősorban háznak határozzák meg. Mindezek mellett fel kell hívnunk a figyelmet néhány megfigyelésre. Két épületnél egyértelműen gazdasági funkcióra utaló jellegzetességeket figyeltünk meg. Más hasonlóságok is vannak köztük, mindhárom épület ÉkDNy tájolású, egymástól körülbelül 40 méterre állnak. Közvetlen mellettük nagyobb üres felületek vannak, kissé távolabb kerítőárkok helyezkednek el. A földbe mélyített épületek esetében többsoron megfigyeltek már gazdasági funkcióra utaló jelenségeket. A 60. épület padlószintjén jelentkezett orsókarika nem elégséges érv az épület pusztán gazdasági hasznosításának meghatározásához, de a 85. és 247. épületeknél a nagy tüzelőterek és füstölők biztosan jelzik azok fennállásának utolsó periódusában már nem lakóépületként, hanem ipari létesítményként való alkalmazását. Ezzel szemben lakóházként való meghatározásuk mellett mindössze annyit tudunk felhozni, hogy hagyományosan háznak határozzák meg az ilyen típusú ásatásokon, leletmentéseken igen gyakran előforduló épületeket. Elképzelhető az elsődleges lakó funkció, de legalább két esetben azok ipari célú használatba vétele biztos. Amennyiben ezek az épületek melléképületként, műhelyként esetleg pinceként funkcionáltak, akkor a mellettük lévő üres felületek adhatnának választ a lakóépületek kérdésére. A földfelszínre épített lakóházak nem ismeretlenek a szarmata korszakban, kortárs források és ábrázolások mellett több lelőhelyen is kerültek elő ilyenek, többek közt Bordányban, Tiszaladánynál, Kunszentmártonnál, Nagymágocson.

3 A gazdasági épületként meghatározott, részben földbe mélyített objektumok melletti terek adnák meg a helyzetét az esetleges földfelszínre épített lakóházaknak, melyek nyomát a talajművelés és a humusztalanítás teljesen eltüntette volna. Lelőhelyünkön közvetlenül nem utal semmi földfelszíni házak létére, így a fenti fejtegetés csak egy a lehetőségek közül. A földbe ásott épületek teljes területi elkülönülése, a telep szerkezetében látható helyzetük, illetve hasonló jellegzetességeik nyomán felmerül a lehetőség, hogy ezek az épületek egyazon települési koncepció részei, tehát megközelítőleg ugyanabban az időben álltak. 3 VÖRÖS 1998, 60. 86