Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)

Rosta Szabolcs - Lichtenstein László: Egy szarmata telep a 2-3. század fordulóján

ROSTA SZABOLCS - LICHTENSTEIN LÁSZLÓ: EGY SZARMATA TELEP A 2-3. SZÁZAD FORDULÓJÁN Kemencék - füstölők A feltárt részeken földfelszínre épített kemencét a humuszréteg teljes leszedése folytán sem találhattunk. Három kemencének meghatározott objektumot bontottunk ki, melyek közül kettő a 85. és 247. ház esetében már említett füstölő/aszalók tüzelőtere volt. 85., 247. obj.: Az épületek hosszanti oldalába vájt nagyobb, eredetileg boltozatos terek. Platnijuk nem volt, a hozzájuk kerek átmetszeti! kürtőn keresztül kapcsolódó füstölő felfűtéséhez használták őket (4.kép). 115. obj.: Földbe vájt gödörkemence. Előtérgödre kör alaprajzú, enyhén trapéz átmetszető, 1,3 m mély verem. A kemence a gödör északi oldalában, aljától számítva 0,6 méterre volt bevájva a gödör falába. A kemence boltozata beomlott, így a nyesett felszínen is látszott bolygatás nyoma. Nagy mennyiségű vörös égett omladékréteg feküdt a platni felett. A kemence oldalfalából csak ívelt indulása maradt meg. A kemence előterébe külön hamus gödröt nem vájtak, erre a célra magát a vermet használták, melyet időnként kitakaríthattak. Az utolsó használatok hamurétegeit azonban már nem távolították el az előtérből, ezeket a betöltésben a bontás során, a gödör alján találtuk meg. A kemence sütőfelülete égett, agyaggal vékonyan tapasztott, közepe felé enyhén ívelt. Az agyagtapasztás alatt 2 kerámiaréteget is találtunk, köztük homokkal. A bontás során tett megfigyelések alapján az alábbi módon rekonstruálhatjuk a sütőfelület elkészítését. A gödör oldalába vájt kemence alját vékonyan homokkal szórták le, részben a jobb hőtartás, részben a lerakott összetört edénydarabok domborulatából adódó egyenetlenségek kiegyenlítésére. Ezt az alsó kerámiaréteget agyaggal tapasztották le, majd újabb homokréteggel borították, melybe a felső kerámiaréteget nyomták bele. Az egészet mintegy 3 cm vastag agyaggal fedték, elegyengették, majd használatba vették. A kemence két, kerámiával kirakott sütőfelülete nem megújítás eredménye, eleve két kerámiaplatnival készítették a minél jobb hőtartás reményében. A restaurálás során egymáshoz illő töredékek jöttek össze belőlük. A sütőfelület elkészítéséhez néhány szórvány töredéken túl 2 teljes hombárt, 3 teljes fazekat és még 6 majdnem ép fazekat használtak fel. A szürke, jó minőségű töredékek szórványosan kerültek a platnirétegbe. A sütőfelületből teljesen összeilleszthető, vagy kis hiánnyal kiegészíthető edények a durva kézzel formált típusba tartoznak. Előzetesen megemlítjük, hogy az egész feltárt terület leletanyagát tekintve a kemence platnijából származó kerámia adja a kézzel formált, díszített típusok közel teljes egészét, bizonyosan egy időszak kerámiatípusairól, díszítőelemeiről adva metszetet. A 160. gödör átvágta a sütőfelület keleti szélét, alján a kemence platnijából összeállított edényekhez illő kerámiatöredékek hevertek. A 115. kemence a lelőhelynek azon a részén helyezkedik el, ahol csak gödrök, vermek vannak csoportokban. így elég erős a gyanú, hogy a kemence előtérgödre, a mélyebb hengeres verem elsődlegesen tárolásra szolgált. A kemencét valószínűleg csak később vájták az oldalába, az elhagyott vermet így másodlagosan a kemence előtérgödreként felhasználva. A kemence és annak gödre mellett karó- vagy cölöplyukak nem voltak, nincs nyoma annak, hogy tetőszerkezettel védték volna a kemencét és a munkateret az időjárás viszontagságai ellen.

4 A 160. gödör egyértelműen a kemence használaton kívül helyezése után lett csak beleásva. A területen feltárt füstölő/aszalókemencék tipikus objektumtípusai a szarmata kori telepeknek. Kiskunhalason épületekhez kapcsolódóan 1 füstölő és egy 2 füstölőből álló komplexum került elő. 77. obj.: Hosszúkás, lekerekített sarkú téglalap alapterületű gödör. Falai rézsűsen befelé haladnak, alja szűk, egyenes. A 85. épület északi sarkába vájt széles tüzelőtérből induló kör átmetszetű, 2,6 m hosszú szűk kürtő kötötte össze az épülettel. 237., 238. obj.: A 247. ház földbe ásott épület DK-i hosszanti falába vájt nagyobb tüzelőtérből induló füstölőkomplexum. Az épület tengelyére merőlegesen indult a füstölő kürtő, mely összekötötte a 237. számú hosszúkás, lekerekített sarkú téglalap alapterületű, rézsűsen befelé haladó falú, szűk egyenes aljú füstölőtérrel. A tengely irányában újabb kürtő indult a 237. gödör DK-i rövidebb oldalából, melyhez a 238. objektum, az előzővel megegyező füstölőgödör csatlakozott. A füstölőkomplexum hossza a kemencével, a kürtőkkel és a füstölőgödrökkel mintegy 9 méter volt. Az ismert füstölők általában kéttagúak, egy tüzelő és egy füstölő részből állnak. Ritka, de előfordul közös tüzelőgödörből különböző irányokba kialakított füstölőtér is, a füstölőgödrök bokorszerűen veszik körbe a tüzelőteret - mint pl. Kiskundorozsma határában.

5 Halason viszont a füstölőtér rövidebb végéből azonos irányban indult az újabb kürtő, s ehhez egy másik füstölőtér lineárisan csatlakozik. Felhagyott építmények földbe ásott gödreiben gyakran alakítanak ki szabadtéri kemencéket vagy füstölőket, 4 Bár adatunk nincs ilyen fedélszékek építésére, e racionális építmény létezését elvetni sem kell, hiszen régészeti ásatásokon, leletmentéseken a legtöbb esetben a földművelés és/vagy a humusztalanítás az egykori járószintet teljesen elpusztítja, lehetetlenné téve ilyen könnyűszerkezetű jelenségek megfigyelését. Jelen esetben sem tudtuk az egykori járószinten végigkutatni a gödörkemence környékét. Ellenben az 51. sz út leletmentésénél Apostag-Hetényi rész lelőhelyen, érintetlen szarmata járószinten álló kemence körül karólyukak jeleztek egy könnyűszerkezetű felépítményt. Jelenleg még közöletlen. 5 SZALONTA1-TÓTH 2000, 63. 87