Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)

Rosta Szabolcs - Lichtenstein László: Egy szarmata telep a 2-3. század fordulóján

ROSTA SZABOLCS - LICHTENSTEIN LÁSZLÓ: EGY SZARMATA TELEP A 2-3. SZÁZAD FORDULÓJÁN Rosta Szabolcs - Lichtenstein László Egy szarmata telep a 2-3. század fordulóján A következő tanulmány egy Kiskunhalason feltárt szarmata telepet mutat be, mely reményeink szerint fontos adatokkal szolgál a későbbiekben a szarmata korszak kutatói számára. A lelőhely a korai szarmata településhorizont egyik nagy felületen feltárt teleprészlete, mely szervesen illeszkedik a Gyoma 133, Újhartyán vagy KompoltKistér szarmata lelőhelyek jellemezte körhöz. Az elmúlt években felgyorsult, célzatosan a szarmata hagyatékot vizsgáló kutatás jelentős eredményeinek hála a Kiskunhalason feltárt telep leletanyagának, objektumainak, leletcsoportjainak ismertetése, bemutatása, meghatározása nehézséget nem jelent, újdonsággal nem szolgál. Különlegessége abban rejlik, hogy több tényező szerencsés egybeesése folytán általa, a szarmata kornak időben pontosan meghatározható, térben pedig jól lehatárolható rövid ideig lakott telepét ismerhetjük meg.

1 Előzmények 2004. január közepén indultak Kiskunhalason a Tesco Áruház építési munkálatai. A terepbejárási adatok szerint laza szerkezetű, közelebbről meg nem határozható népvándorlás kori lelőhely nyomai mutatkoztak a félszínénél. kép). Az építkezés erőltetett üteme folytán február 5-én kivonultunk leletmentésre. Néhány napos leállás mellett a leletmentés 6 hétig tartott, március 20án adtuk át az utolsó megkutatott felületeinket. A régészeti leletmentés az időjárás és az építkezési munkálatok állandó szorításában folyt, melynek végén 14.000 m

2 felületen a 2-3. század fordulóján élt, kis mennyiségű, ám reprezentatív leletanyagot, emellett egyedülálló információkat szolgáltató szarmata telep került felszínre. Kiskunhalas közvetlen környékén 19. századi helytörténeti források, szórványos leletmentések és az utóbbi években történt terepbejárások alapján legalább 25, sajnos ma már nagyrészt azonosíthatatlan szarmata lelő1 Ezúton szeretnénk köszönetet mondani Kulcsár Valériának a lektori véleményében kifejtett észrevételeiért, Huszár Ambrusnak, a leletmentés során tanúsított segítőkészségéért. A tanulmányban szereplő rajzok Vida Ágnes keze munkáját dicsérik, a fotókért Kiss Bélának tartozunk hálával. A térképészeti munkákat Papp Zoltánnak köszönjük. helyről van tudomásunk. A város délnyugati részén, az alsókisteleki részben nagy kiterjedésű szarmata települést lokalizáltak felszíni nyomok alapján. Ez a legközelebb eső beazonosítható lelőhely, mely leletmentésünktől 2 km-re Ny-ra fekszik. A Tesco területén folyt feltárás során megtaláltuk szarmata telepünk nyugati kerítőárkát, mely a viszonylag nagy távolságot is figyelembe véve nem valószínűsíti a két lelőhely kapcsolatát. A 19. században a város alsó végében a Czifra-hegyen római pénzeket találtak, ez a ma már nem azonosítható hely a leírás alapján megegyezhet ásatásunk színhelyével.

2 Első szelvényünket a leendő Tesco épület kiérkezésünkkor már tereprendezésen átesett, tehát régészetileg elpusztított alapterületétől délre nyitottuk meg, ahol a felszíni nyomok alapján sejteni lehetett a népvándorlás kori település központi részét. Az építkezésnek már a kivonulásunkkor is előrehaladott állapota és a szűk időhatár is nyilvánvalóvá tette, hogy a megközelítőleg 55.000 m

2 építési terület egészén nem végezhető feltárás. Két lehetőség kínálkozott a minél szélesebb körű régészeti leletmentésre. Egyrészt kijelölhettünk volna egy nagyobb, összefüggő területet, ahol leállíttatjuk a munkálatokat az ásatás idejére. Másik megoldásként kínálkozott, hogy a kivitelezőkkel folytatott folyamatos ütemezés mellett, kihasználva a nagy építkezési felület előnyeit, kisebb szelvényekkel és szondákkal minél szerteágazóbban felderítjük a telepet és környezetét. Mind saját elképzelésünk, mind az építkezés kivitelezőinek érdeke is a második megoldást kívánta. A kb. 200x300 m területet egymástól távolabb nyitott 3 nagy felületünkkel, 3 nagyobb és ezekhez kapcsolódó több kisebb szondánkkal szinte teljesen behálóztuk. A feltárt területen 260 objektum került elő, melyek közül 20 jelenség volt újkori beásás vagy nem egyértelműen a szarmata telephez tartozó, 240 objektumot mindenképpen a szarmata korhoz köthetünk. Hat, egymástól elkülöníthető felületet nyitottunk meg, az I—

II—III. felület egyenként 3000-4000 m

2 összefüggő terület volt. A IV-V-VI. felületek szélesebb, hosz2 WICKER 2000, 43-127. 85