Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)

Mária Hajnalová: Bread of Sarmatians on the Danube, or evidence of arable farming at the site of Harta-Gátőrház (Bács-Kiskun County) in the Roman Period

ARCHAEOLOGIA CUMANICA 1 Bibliography DÁLNOKI 1998 Dálnoki, 0.: Schlussforgenungenfür die Wein- und Rebkultur in der Provinz Pannonién auf Grund eines archäobotanischen Fundes aus Aquincum-Kaszásdűlő-Raktárrét, mit spezieller Betrachtung des Territoriums von Aquincum. Diploma Theses, number 57-75, Eötvös Loránd University of Sciences, Budapest 1998. DÁLNOKI-JACOMET 2002 Dálnoki, O.-Jacomet, S.: Some aspects of Late Iron Age agriculture based on the first results of anarchaeo-botanical investigation at Corvin tér. Budapest, Hungary. Vegetation History and Archaeobotany 11 (2002)9-15. GYULAI 1997 Gyulai F. : Szenült szemtermések analitikai vizsgálata. ZM 8 (1997) 177-190. GYULAI 2001 Gyulai F. : Archeobotanika: A kultúrnövények története a Kárpát-medencében a régészeti-növénytani vizsgálatok alapján. Jószöveg Műhely. Budapest 2001. HAJNALOVÁ 1989 Hajnalová, E.-.Katalog zvyskov semien a plodov v archeobotanickych nálezoch na Slovensku. Súcasné poznatky z archeobotaniky na Slovensku. AInA VI (1989) HAJNALOVÁ-VARSIK 2010 Hajnalová, M.-Varsik, V.: Kvádske rol'níctvo na Slovensku z pohl'adu archeológie a archeobotaniky. In: G. Brezinová, J. Beijak, V. Varsik (eds) Archeológia Barbarov 2009. Archeologicky ústav SAV, Nitra 2010.181-224. HARTYÁNYI 1976 P. Hartyányi B.-.Késő római kori növényi maradványok a II-III. századi Aquincum legiostábor retenturájában. BudRég XXIV (1976) 125-135. HARTYÁNYI-NOVÁKI 1975 P. Hartyányi B.-Nováki Gy.: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII századig. II. MMMK 1973-1974 (1975) 23-73. HARTYÁNYI-NOVÁKI 1976 P. Hartyányi B.-Nováki Gy.: Samen- und Fruchtfunde in Ungarn von der Neusteinzeit bis zum 18. Jahrhundert. AgrSz 17 (1976) 1-65. KREUZ 2005 Kreuz, A.: Landwirtschaft im Umbruch? Archäobotanische Untersuchungen zu den Jahrhunderten um Christi Geburt in Hessen und Mainfranken. BRGK 80,2004 (2005) 99-275. KUSTÁR 2005 Kustár R.: Harta-Weierhivl (5305 jelű hartai elkerülő út) leletmentő ásatásának dokumentációja. VKM R.A. 120. KUSTÁR-LANTOS 2005 Kustár R.-Lantos A.: Harta-Gátőrház leletmentő ásatásának dokumentációja. VKM R.A. 119. NAGY 2005 Nagy D.: Harta-Szülei lyuk leletmentő ásatásának dokumentációja VKM R.A. 121. SOMOGYVÁRI2006 Somogyvári Á.: Harta-Külső tuskó föld (5305jelű hartai elkerülő út) leletmentő ásatásának dokumentációja VKM R.A. 185. WICKER 2005 Wicker E.: Harta 51. 96-97 km. Szarmata település leletmentő ásatásának dokumentációja VKM R.A. 174. Maria Hajnalova A szarmaták kenyere a Dunánál: bizonyíték a szántóföldi művelésre a római korban Harta - Gátőrháznál A tanulmány célja annak számbavétele, hogy a növénytani adatok milyen értelmezési lehetőségeket adnak a Kárpát-medencében élt szarmaták mindennapi életének rekonstrukciójához. Harta - Gátőrháznál 48 mintából 8284 növény maradványait gyűjtöttük össze. A termesztett fajtáknál a meghatározott növények maradványai - mag, pelyva, szalma - jól érzékeltették a szarmata időszak szántóföldi művelési gyakorlatát. Az elkülönített vad növények egy csoportja pedig a szántóföldek ökológiájára, a szántóföldi művelés módszereire és a szántóföldi környezet jellegére szolgáltat adatokat. A termesztett gabonák gyűjteményében az árpa (Hordeum vulgare) és a kenyérbúza (Triticum aestrum/ durum) a domináns. Szintén elég gyakori a köles (Panicum miliaceum). A tönkölybúza (Triticum spelta) és a zab (Avena sp.) szórványosan fordult csak elő. Ritka volt a tönkebúza (Triticum dicoccum) és a rozs (Secale cereale). A további növények, amelyeket a szarmaták termesztettek, a borsó (Pisum sativum) és a len (Linum usitatissimum)voltak. A vad növények közül kb. 100 jelenleg is létező, mint pl. az Agrostema githago, Bifora radians, vagy a Trappa natans, ezek ma a ritka, vagy veszélyeztetett növények közé tartoznak Európában. 166