Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)

Schilling László: Avar kori germán fibula Tác-Fövenypusztáról

SCHILLING LÁSZLÓ: AVAR KORI GERMÁN FIBULA T ÁC - F ÖVEN Y PUSZTÁRÓL Schilling László Avar kori germán fibula Tác-Fövenypusztáról A Székesfehérvártól 6 km-re délre, a Sárvíz partján fekvő római település, Gorsium/Herculia a XIX. század óta ismert lelőhely, ahol 1958 óta folyamatosan zajlanak az ásatások.' A késő római falakkal övezett terület középső részéről - az egykori főutcák, a cardo és a decumanus kereszteződésétől délkeletre - összesen 15 sírós avar kori temetőrészlet tagjaként, 1995. július 13-án került elő a 6. számú fibulás sír (1. kép l.).

2 A sírok pontos helye az előzetes jelentésben közzétett összesített szelvényrajzról ismert, amelyen az észak-déli irányú római úthoz igazodó, NY-K-i tájolású sírok láthatók (1. kép 2.).

3 Az eddig megjelent előzetes ásatási jelentések alapján joggal feltételezhető, hogy e sírcsoport is a késő római város középső része és a keleti városfal között elterülő, nagyobb, valószínűleg összefüggő avar kori temető részét képzi (1. kép l.).

4 * Az alábbi tanulmány a konferencián „Gotlandi fibula TácGorsiumból" címmel elhangzott előadás átdolgozott változata, , mely korábban angol nyelven megjelent: Schilling László: An Avar-Period Germanic Brooch from Tác-Fövenypuszta. In: Dieter Quast (ed.), Foreigners in Early Medieval Mobility, Monogr. RGZM 78 (Mainz 2009) 261-271. 1 Annak ellenére, hogy az avar kori sírlelet a római település területén, annak ásatása során került elő, a lelőhely megnevezéseként TácGorsium, illetve Gorsium/Herculia helyett, a Tác-Fövenypuszta elnevezést tartom helyesnek, mivel avar kori lelőhelyként ez utóbbi néven szerepel: ADAM 2002, 367. 2 FITZ 1997,58.; Sajnálatos módon eddig sem az 1995. évi ásatási naplóra, sem egyéb dokumentációra (rajzok, fotók) nem sikerült rátalálni. A temetőrészlet további sírjainak feldolgozására az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Doktori Iskola Régészet Programjának „Tác/Gorsium a római kor végétől az avar kor végéig" című, Vida Tivadar (Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, Budapest) témaveztetésével készülő PhD dolgozatban kerül majd sor. 3 Az 1995. évi ásatás kanadai-magyar együttműködés keretében Fedák János (University of Prince Edward Island, Department of Fine Arts, Charlottetown), Fitz Jenő és Bánki Zsuzsanna (Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár) vezetésével zajlott. Ezúton szeretném megköszönni az ásatóknak, hogy a leletek közlését számomra lehetővé tették. 4 FITZ 1960, 161.; FITZ - BÁNKI - LÁNYI 1963-64, 216.; FITZ BÁNKI 1974,196,198-200.; FITZ - BÁNKI - LÁNYI 1978,169,172-174.; FITZ - PETRES - LÁNYI - SZÉKELY - BÁNKI 1979,191.; FITZ - LÁNYI - BÁNKI 1983, 203.; FITZ - FÜLÖP - LÁNYI - BÁNKI - JUNGBERT 1985,109.; FÜLÖP 1987,243-244.; FITZ - JUNGBERT - LÁNYI - BÁNKI 1987, 183.; FITZ - FEDÁK - JUNGBERT - LÁNYI - BÁNKI - FARKAS - 1994,335-337.; FITZ - FEDÁK - LÁNYI - BÁNKI 1998, 242-243,252.; legutóbb a 2005. évi ásatás során került elő 7 újabb avar kori sír (Kovács Loránd Olivér szíves szóbeli közlése alapján). A 6. sír leletei

5 Fülbevaló. Rossz megtartású, töredékes. Ezüst karikából és két félből összeállított ezüst lemezgömbből áll. A karika és a gömb granulációs technikával, három tömör ezüstgömböcskével kapcsolódik egymáshoz. A kerek átmetszető karika átmérője nem mérhető, a lemezgömb átmérője 0,9 cm (3. kép 1.). Gyöngysor. 31 db gyöngyből áll.

6 2 db sárga, gömb alakú gyöngy, h.: 0,6 cm, sz.: 0,8 cm, furat 0: 0,2 cm (2. kép 1.) h.: 0,4 cm, sz.: 0,7 cm, furat 0: 0,2 cm (2. kép 2.). 2 db fehér, kétszeres lapított gömb alakú gyöngy, h.: 1,1 cm, sz.: 0,8 cm, furat 0: 0,3 cm, egyik gömbje töredékes (2. kép 3.), h.: 0,8 cm, sz.: 0,7 cm, furat 0: 0,2-0,3 cm (2. kép 4.). 1 db fehér testű, sárga hullámvonallal és halványvörös szemekkel díszített, lapított gömb alakú szemesgyöngy h.: 0,6 cm, sz.: 1,1 cm, furat 0: 0,5 cm (2. kép 5.). 3 db vörösesbarna testű, fehér hullámvonallal és fehér szemekkel díszített, lapított gömb alakú szemesgyöngy, h.:l cm, sz.: 1,1-1,2 cm, furat 0: 0,4 cm (2. kép 6.), h.: 0,9 cm, sz.: 1,1 cm, furat 0: 0,4 cm (2. kép 7.), h.: 0,8 cm, sz.: 1,1 cm, furat 0: 0,4 cm (2. kép 8.). 1 db fekete testű, fehér hullámvonal és fehér rátett dudoros díszítésű, lapított gömb alakú szemesgyöngy, h.: 0,6 cm, sz.: 0,8-0,9 cm, furat 0: 0,3 cm, egy dudor töredékes (2. kép 9.). 1 db fekete testű, sárga dudoros díszítésű, lapított gömb alakú ikergyöngy, h.: 0,8 cm, sz.: 0,5-0,7 cm, furat 0: 0,2-0,3 cm (2. kép 10.). 2 db vörösesbarna testű, fehér hullámvonallal és sárga du5 A tárgyak leírásának sorrendje, a sírban feltételezett előkerülési helyük szerint történik. A fibulával kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy az avar környezetből ismert ruhaösszekapcsoló tűk a korabeli viseletnek megfelelően a vállakon, mellkason, a medence környékén, vagy tarsolyban szintén a medence illetve a combcsontok környékén kerülnek elő: GARAM 2003, 116-117. A leletek összetartozásáról a sír felszedésekor kitöltött leletkísérő cédulák tanúskodnak. Az előzőekben felsorolt okok miatt nem támaszkodhatunk az ásatás során tett megfigyelésekre, továbbá azt sem tudjuk teljes bizonyossággal, hogy a sír leletei közül kallódnak-e még további tárgyak a raktárban. A leltározatlan leleteket a Gorsium Régészeti Park raktára őrzi. Ezúton szeretném megköszönni Kovács Loránd Olivér (Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár) segítségét, aki felkutatta és felhívta figyelmem a sír leleteire. A tárgyak rajzait és a gyöngyök fotóit Ősi Sándor (Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, Budapest), a fibula fotóit Tóth Csilla (Budapesti Történeti Múzeum) készítette, munkájukat ezúton köszönöm. 6 A gyöngyök elnevezései Pásztor Adrien meghatározásait követik: PÁSZTOR 1996,2-4. táblázat. 167