Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)

Lukács József: Szarmata falu Dunavecse-Ugordáció-dűlőben (Előzetes jelentés)

ARCHAEOLOGIA CUMANICA 1 félkész őrlőkő volt. Valószínű, hogy a homokba „megalapozták" a házat, majd a leletanyag által jelölt akkori felszínről építették fel a falakat. A háznak két tartó cölöpje volt, melyek helyét a déli oldalon találtuk meg.

7 Felszíni házak előkerülése valójában nem számít újdonságnak, főleg a nagy felületű beruházásokhoz kapcsolódó ásatások megindulása óta. Az elsőt Kürti Béla figyelte meg bordányi leletmentése során.

8 A bordányi ház alátámasztja feltételezésemet, hogy a fenti két objektumot épületként értelmezzük. Az ásató hasonlóképpen dokumentálta a ház átégett paticsomladékát, a leletanyaggal borított járószintet, valamint a ház cölöpszerkezetét. Az egyetlen eltérés a dunavecsei és a bordányi ház között az előbbi alatti mély gödör megléte.

9 Felszíni házat tártak még fel például Tiszaladányban, Nagymágocs-Pap-tanyán,

1

0 Kunszentmártonban, és Jánoshalmán.

1

1 A leglátványosabb és a legépebben megmaradt dunavecsei ház a 218. objektum volt (4. kép 1., 12. kép 6.). Ez az épület már kötött agyagos öntéstalajba volt ásva, így maradhatott meg.

1

2 Közel szabályos 4x4 m-es területével átlagosnak számít. A leégett falakat csak a beásásban, 26 cm mélységében tudtuk megfogni. A felmenő falakat valószínűleg egy tereprendezés tüntette el

1

3, a felette lévő rétegben ugyanis még paticsdarab sem volt. Tulajdonképpen nem is beszélhetünk épített falról, mivel esetünkben a beásott gödör falához egy cölöpökkel megtartott vesszőfonatot támasztottak, majd ezt egy 1,5 cm-es tapasztással látták el. A tapasztás olyan jól kiégett, hogy tenyérnyi darabokban le is tudtuk szedni, megmentve ezzel a mögötte lévő elszenesedett veszszőfonat egy részét is. A padlón ellenben alig találtunk égésnyomokat. Felvetődik annak a lehetősége, hogy a ház gödrét tervszerűen égették ki szigetelés céljából. A 7 Nem zárható ki, hogy a házat a földbe akarták beásni, de a homokos talaj megcsúszott, így kényszerültek rá, hogy falat húzzanak fel. 8 VÖRÖS 1994,2, 8. képek 9 VÖRÖS 1986,19. 10 VÖRÖS 1998,60. 11 ROSTA 2005, 34-35. 12 M int fentebb jeleztem, a terület dunai öntéstalaj, így nem beszélhetünk altalajról, csak sűrű geológiai rétegzettségről. A humuszolás után kapott 13000 m

2-es felszínen volt sárga agyag, szürke agyag és sárga homok. A víztározó kiásásakor e geológiai rétegsorról fotót csináltunk, illetve a leírásoknál is törekedtünk a talajszerkezet feltüntetésére. 13 A háznak csak a keleti sarka ért a szelvénybe, így arra rányitottunk. Ezen a részen viszont nem beszélhetünk mélyszántásról, mivel az út nyomvonala közvetlenül a Kunszentmiklós - Dunapataj vasútvonal mentén fut, így gyakorlatilag a vasút területén folytattunk feltárást. A tereprendezést erősíti a ház egyöntetű betöltése is. ház jellegzetessége még a szűk, mintegy 60 cm széles bejárat a ház északi oldalán, melynek belső oldalán sekély lépcső volt. Nem kevésbé érdekes a központi cölöp, melynek nagy, 48 cm átmérőjű gödröt ástak, és amelybe egy közel 20x30 cm átmérőjű oszlopot állítottak, majd körbedöngölték. A cölöpnek csak a lenyomatát tudtuk megfigyelni, valószínűsíthető, hogy a tűz után a még álló elszenesedett gerendát kihúzták. A „klasszikus" beásott házak sorába tartozik a 100. objektum (5. kép 1., 12. kép 7, 8.). Ez egy 530x420 cm alapterületű ház, melynek padlóját a nyesési felszín alatt 50 cm-re értük el. A padlóról egy bronzgyűrűt és egy fazék töredékeit szedtük fel. Keleti sarkából egy keskeny járat indult ki, mely egy enyhén méhkasos gödörben végződött (5. kép 2.). Az ásatás során az egymáshoz való kronológiai viszonyuk nem volt eldönthető. A gödörben darázskövek és patics alá temetett kutya csontváza került elő. Az állat állkapcsa mellé egy korong nélkül készített bögrét raktak (12. kép 2.), alighanem rituális jelleggel. Kutyatemetkezéssel több szarmata telep feltárása során is találkoztak, jelezve az állat kiemelt fontosságát e nép életében.

1

4 Ugyanakkor csak ritkán fordul elő, hogy kutyát mellékletekkel lássanak el. Példaként említem a Szeged - Kiskundorozsma Nagyszéken feltárt teleprészietet, ahol egy használaton kívüli kemencébe temettek el egy kutyát.

1

5 Mivel nagy valószínűséggel a ház járata és a gödör egyidejű, felvetődik annak a lehetősége, hogy a gödör és a benne elhelyezett tárgyak a ház „építésével" összefüggő áldozat lehetett. Figyelmet érdemel még a 133. objektum, melynek méretét, illetve alakját tekintve valamilyen mellékhelyiség lehetett. (4. kép 2.). A mintegy 90 cm mély, 3x3 m alapterületű, függőleges falú ház aljában két, 40 cm-re lemélyített cölöplyukat találtunk a déli és az északi falak középvonalában. Az északi cölöplyukban gömbfa állhatott, a déliben viszont egy 20x8 cm átmérőjű, alsó vége felé elvékonyodó - valószínűleg gyalult - deszka volt. A deszka lenyomatát felfelé a ház gödrének falában is meg lehetett figyelni.

1

6 Az itt feltárt településről elmondható, hogy a lakóépületek felszíni (172., 190. objektumok), felszín közeli (218. objektum), vagy földbe ásott házak (100., 132., 14 ISTVÁNOVITS 1999, 177-178. 15 SZALONTAI - TÓTH 2000,64. 16 A deszkaszerkezetre alább még visszatérek. 120