Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)
Lukács József: Szarmata falu Dunavecse-Ugordáció-dűlőben (Előzetes jelentés)
LUKÁCS JÓZSEF: SZARMATA FALU DUNAVECSE UGORDÁCIO-DŰLŐBEN 133., 301., 360., objektumok) voltak. Az előbbi két típus megmaradása annak köszönhető, hogy a területen nem folyt nagy intenzitású mélyszántás. Római források számolnak be a szarmaták többféle építménytípusáról. Erre utalnak a Traianus oszlop ábrázolásai, valamint Ammianus Marcellinus leírása 1 7, mely a IV. századi szarmata „belháború" időszakára vonatkozik. 1 8 Ebből Vörös Gabriella legalább kétfajta háztípust - szalmakunyhót és gerendavázast - rekonstruált. 1 9 A gerendaváz nyomait tudtuk megfigyelni a 218. és 133. házban, alátámasztva a fenti forrást. Lakásként ezeket a felszíni házakat lehet elképzelni, míg a beásott gödörházak talán műhelyek, ólak lehettek. Füstölők A telepjelenségek egy másik szegmensét a feltárt füstölők képezték. Három füstölőgödör-rendszert sikerült feltárnunk. Ezek közül kettőt rövid, míg egyet hosszú ideig használtak. A 220-277-296. objektum füstölőgödör-rendszer. (6. kép 1.). Itt két méhkas alakú gödröt kötöttek össze egy felülről beásott kürtővel. Miután a méhkas alakú gödör mint terménytároló elveszítette funkcióját, így hasznosították újra. A két gödröt összeásták. Az egyikben tüzet raktak - és a parazsat lefojtva -, a másik gödörbe átszálló füst tartósította a húsokat. Ugyanezt a jelenséget tudtuk megfigyelni a 137-328-334. füstölőgödör-rendszer esetében. Itt már ástak egy kürtőt a két méhkas alakú gödör között (6. kép 2.). Mindkét füstölő közel ugyanakkora méretű. A tűzterek a 120 cm átmérőjű kisebb méhkas alakú gödrök, míg a füstölőgödrök 160 cm átmérőjűek voltak. A kettőt 70 cm hosszú kürtő kötötte össze. A különbség közöttük annyi, hogy utóbbi esetében a kürtőt meg lehetett találni, míg az előbbinél a kissé lazább talajviszonyok miatt felülről ásták azt meg. Közös vonásuk továbbá, hogy amikor mint füstölő is megszűntek létezni, szemetesgödörként használták. A legmarkánsabb a 111. objektum és a hozzá tartózó füstölőgödör-rendszer volt (7. kép 1.). Ez egy kicsi, magányos objektumként jelentkezett. A területen rosszul látszódtak az objektumok, volt rá eset, hogy egy-egy területen még a negyedik nyesés, illetve az esők utá17 XVII. Könyv 12-15. cikkely: „Széthányták könnyű szalmakunyhóikat,... nem védett meg a haláltól semmi sem, még a legerősebb gerendákból összerótt ház sem." 18 PIRCHALA 1916, 157. 19 VÖRÖS 1998,56. ni száradás is hozott elő új objektumokat. A 111. objektum esetében is ez volt a helyzet. Nagyfokú kiégése többszöri használatot feltételez. A fűtőtér csaknem eredeti állapotában maradt meg, a teteje szakadt be, ami időleges nyitva állásra és természetes visszatöltődésre utal. Sikerült megfognunk a hamusgödrét (320. objektum), illetve egy hamuba mélyedő cölöplyukat (321. objektum), amely talán tetőszerkezetre utal. A nagy mennyiségű hamu is többszöri használatról tanúskodik. A füstölő munkagödrét elvágta egy árok (338), de így is megállapítható volt a lépcsős lejárat (7. kép 2.). A kürtőt 70 cm-re befelé bontottuk, túljutva a fűtőtéren, majd benne metszetfalat készítettünk. A metszetfalon látszott, hogy a kürtő beszakadt, majd felette egy újat ástak. Ez utóbbi már természetes módon iszapolódott be. A füstölőgödör négyzetes aljú volt (260x170 cm), a közepén egy cölöplyukat találtunk 2 0 (381. objektum), amely a gödör fedését tarthatta. A füstölőgödörben azt is meg lehetett figyelni, hogy a kürtő eredeti beomlott szakasza 76 cm hosszan benyúlt a gödör aljába. A 319. kürtő eredeti hossza 122 cm volt, a metszetéből, illetve a „beomlás továbbnyúlásából" arra következtethetünk, hogy eredetileg egy 200 cm hosszú kürtőt ástak. A füstölőgödör is kisebb, mindössze 184x170 cm alapterületű volt. A túl hosszú kürtő a saját súlya alatt beszakadt, és ezek után a kürtőt rövidebbre vették, illetve a gödröt is megnagyobbították. Néprajzi analógiák bizonyítják, hogy a kürtőt minimum 1, maximum 2 m hosszúságúra volt célszerű ásni, hogy a füst megfelelően lehűlhessen, de még elbírja a felülről ránehezedő nyomás súlyát. 21 Külső cölöplyukakat nem találtunk, szerkezete azonban részben így is rekonstruálható. A tetőszerkezetre bizonyíték a cölöplyuk a füstölőgödör alján. Hogy volt e teteje a munkagödörnek, az kérdéses. A tűz miatt kevéssé elképzelhető egy tető, viszont a hamusgödörben talált cölöplyuk utalhat erre. Füstölők vagy aknakemencék előkerülése kuriózumnak számított a nagyberuházásokat megelőző feltárások elindulása előtt. Az első ilyen közölt objektumrendszer csak a '70-es években került elő. 2 2 2 001-ben Balogh Csilla dusnoki ásatásával kapcsolatban gyűjtötte össze az akkor ismert analógiákat. 2 3 Területileg 20 Ugyanilyen cölöplyuk volt a Kecskemét-Belsőnyíren feltárt 145-147es számú füstölő-rendszer füstölőgödrének alján. (GALLINA 2000, 38.) 21 DOBOSSY 1969, 522. 22 KŐHEGYI-VÖRÖS 1992, 106. 23 BALOGH 2001, 28. és 1. térkép 121
