Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)

Lukács József: Szarmata falu Dunavecse-Ugordáció-dűlőben (Előzetes jelentés)

LUKÁCS JÓZSEF: SZARMATA FALU DUNAVECSE U G 0 R D Á C I 0 - D Ű I, Ő B E N Lukács József Szarmata falu Dunavecse - Ugordáció-dülöben (Előzetes jelentés ) 2005. augusztus 1 -je, és október 3-a között feltárás folyt mintegy 13000 m

2-en az 5l-es főút Dunavecsét keletről elkerülő szakaszán, az M8-as csomóponttól délre. A humuszolás két ásatási területen folyt: egyrészt az 51es út nyomvonalában 10000 m

2-en, másrészt az M8-as autósztárda és az 5l-es út közös, 3000 m

2-es víztározóján. A két terület összenyílt a kisajátítási határok mentén.

1 Dunavecse a Duna-menti síkságon található. Ez egy 200 km hosszú és 20-30 km széles eróziós és akkumulációs terület, mely olyan ártéri típus, melyre a hordalékkúpok és a meander-teraszos árterek összefonódása jellemző. Az alföldi Duna-völgy egyik kistája a CsepelSolti-síkság, melyen a lelőhely is található. Az alluviális síkságot a parti dűnék, az eróziós „tanúhegyek", a morotvák és a hordalékkúp-maradványok tagolják. A parti dűnék két sávban a Duna bal partján és a magasabb ártéri szinten (kb. Dunavecse-Solt vonalán) helyezkednek el. A Duna által levágott eróziós szigethegyek - a Solti-halom és a Tétel halom - a Duna-menti síkság sajátos tájképi elemei.

2 A dunai ártér a társadalmi termelés ősi területe, ahol az ember már sok ezer éve beavatkozik a természetes táj fejlődésébe. Az itt tárgyalt lelőhelyen több korszak nyomait sikerült megfigyelnünk (1. kép). Közülük a legidősebbek a hét gödörrel, illetve egy árokkal jellemzett kora bronzkori Makó kultúra objektumai. A gödrök datálásában belső díszes tál töredékei segítettek. Az árok datálása nem egyértelmű, valószínűleg csak megbolygatta a Makó kultúra egy vagy több gödrét, és valójában később áshatták. Az árokban középső bronzkori hordozható tűzhely töredékeit

3, valamint császárkori kerámiát találtunk. 4 1 Ez úton köszönöm meg Somogyvári Ágnesnek, hogy az anyagot feldolgozásra átadta, tanácsaival minden téren segített. Köszönettel tartozom továbbá, hogy szervezőként lehetőséget biztosított a feltárás előzetes eredményeinek bemutatására a „Barbaricum ösvényein" című régészeti konferencián. 2 FRISNYÁK 1977,143. 3 Középső-bronzkorra utaló egyéb nyom az ásatás során nem került elő, így csak feltételesen jegyeznénk meg, hogy nem kizárt az erre a korra keltezhető megtelepedés területünkön vagy környékén. 4 A leletanyag feldolgozása jelen állapotában nem tekinthető teljesnek. A dokumentáció digitalizálása folyamatban van, a leletanyagot restaurálják. Bár problémás lehet egy objektumrendszerből több megtelepedést rekonstruálni, de erre utaló jeleket számos helyen meg tudtunk figyelni, s annyi bizonyosan elmondható, hogy a telep feltárt részén - beleszámítva a telep esetleges mozgásából következő szuperpozíciók kialakulását is - háromszoros megtelepedéssel számolhatunk, tekintve az egyes szintek közötti viszonylagosan eltelt hosszú időt. A lelőhelyen a szarmata jelenlét volt túlsúlyban, összesen három megtelepedési fázissal számolhatunk. Ezt legjobban a 300-301. objektumrendszer bemutatásával illusztrálhatjuk (2. kép). A komplexum egyetlen kiterjedt foltként jelentkezett, és a bontás során a következő kép rajzolódott ki. Elsőként a 316. objektumot - egy kutat - ásták meg. Természetes betöltődése után építették meg a 301. házat, melynek gödrét betemették. Ezt követően ástak egy árkot (323. objektum), majd végül ugyanezen a részen készítettek egy újabb kutat (315. objektum), mely átvágta mind az árkot, mind a házat. A 301. háznál későbbi a 300. objektum - egy kiégetett falú gödör - is, valamint az északnyugati sarkát vágó gödörbokor. Házak

5 A 190. objektumra - egy szántásnyomok által is bolygatott paticsomladékra (3. kép 1.) - a humuszolás során figyeltünk fel. Bontás során kerámiát, áglenyomatos paticsot, csontot szedtünk ki belőle, de sem cölöplyukat, sem gödröt nem találtunk, így csak feltételesen nevezhető épület falomladékának. Ezt valószínűsíti a 172. házzal mutatkozó formai rokonsága. Ez utóbbi is paticsomladékként jelentkezett (3. kép 2.). A bontás során derült ki, hogy a ház bedőlt, a szántás által bolygatott déli fala megmaradt. Leletanyagot csak a paticsomladékból, illetve közvetlen alóla tudtunk kibontani, holott a háznak volt egy 65 cm mély alapgödre is (14. kép l.).

6 A gödör betöltésében mindössze egy 5 Mivel jelen dolgozatunkat csak előzetes jelentésnek szánjuk, így a szinte teljesen megsemmisült 360-as, illetve a házként csak nehezen értelmezhető 132-es objektumok bemutatásától most eltekintenénk. 6 A gödör által kiadott alapterület nagysága 380x280 cm. 119