MLE 2007. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2008)

V. EGYHÁZI LEVÉLTÁRAK SZEKCIÓJA

pápai tizedszedő, esztergomi helynök végezte el az esztergomi plébániák egyházlátogatását Kanizsai János érsek megbízásából, és ezek közül az esztergomi főkáptalan

46 és az 1391-ben alapított, az esztergomi várban lévő Szent István első vértanúról nevezett prépostság jegyzőkönyvei maradtak fenn.

47 Az egyházban zajló elvilágiasodási folyamattal párhuzamosan az egyházlátogatás intézménye is hanyadani kezdett. A vizitáció a főesperesek számára egyre inkább jövedelemszerzési és szórakozási forrássá vált. A 15. század közepén a főesperesek már húsz, vagy annál is több lovasból álló kísérettel jelentek meg a plébániákon szolgáikkal, vadászkutyáikkal, madaraikkal. Ha szép fekvésű, gazdag plébániáról volt szó, a főesperes több napot is ott töltött pihenéssel és vadászattal. Ha kevésbé jelentős plébániáról volt szó, a káplánjait vagy szolgáit küldte, vagy egyáltalán el sem ment.

48 1450-ben az esztergomi zsinaton rendelkeztek először arról, hogy a főesperes legfeljebb nyolc lovas kísérettel jelenhet meg a plébánián és csupán alesperesét viheti magával. A rendelkezésnek azonban valószínűleg nem volt foganatja, mivel az 1489. évi és az 1510. évi zsinaton is megismételték. Az ország 1541-ben bekövetkezett három részre szakadását követően az egyházlátogatás intézménye még inkább hanyadásnak indult. A török uralom alá került területeken a legtöbb plébánia elpusztult, a fennmaradókat pedig az ellenséges fenyegetés miatt nem látogatták a főesperesek. A vizitációk a Habsburg fennhatóság alá került királyi Magyarországon is megritkultak, 1634-ben a pozsonyi főesperesnek arról számoltak be a hívek, hogy régebben mindig beszedték a cathedraticumot, még akkor is, ha nem volt egyházlátogatás, mostanában azonban már az adó beszedését is elhanyagolják.

50 Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a tridenti zsinat határozatai is 46 KOLLÁNYI, 71-106, 237-272. 47 PÓR ANTAL: A% Esztergám várbeli S%ent István első vértanúról nevetett prépostság története. Budapest, 1909. A jegyzőkönyv latin nyelvű szövege: 102-116. 48 MÁLYUSZ ELEMÉR: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest, 1971. 124. 49 BATTHYÁNY IGNÁC: Leges ecdesiasticae regni Hungáriáé et provinciarum adiacentium. Tomus III. Claudiopolis, 1827. 481, 552. 50 Pázmány Péter egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1616-1637. Szerk.: BEKE MARGIT. Budapest, 1994. 173.