MLE 2007. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2008)
V. EGYHÁZI LEVÉLTÁRAK SZEKCIÓJA
később jutottak el hazánkba, és megvalósításuk majdnem egy évszázadot késett. A zsinaton két határozatot is hoztak az egyházlátogatásokkal kapcsolatban, az egyik a püspöki, a másik a főesperesi látogatásokra vonatkozott. A püspöknek minden évben — nagyobb egyházmegye esetében két évente — személyesen kellett meglátogatnia a hozzá tartozó plébániákat, és csupán törvényes akadályoztatása esetén helyettesíthette a vikárius vagy más alkalmas személy. Mivel ezek a látogatások a% egyházmegye területén lévő protestáns egyházakra is kiterjedtek, szokássá vált, hogy az uralkodó megbízólevelet és utasítást adott a püspöknek, így könnyebben megnyíltak előtte a nem katolikus templomok kapui. A korábbi kánonok előírása szerint a főesperesnek is meg kellett látogatnia minden évben saját kerületét, de később ezt már csak a püspök engedélyével tehette és a látogatásról három hónapon belül írásban jelentést kellett készítenie. 51 A 16. századtól tehát kétféle egyházlátogatás létezett, az úgynevezett generális visitatio, amely az egész egyházmegyére kiterjedt, beleértve a protestáns egyházközségeket is, valamint a főesperesi látogatás, amely csupán a főesperes hatáskörébe tartozó plébániákra vonatkozott. Mivel a püspök igen gyakran — élve a zsinat adta jogával — e gy _e gy főesperest bízott meg a helyettesítésével, a két látogatás gyakran egybeesett és csupán egy jegyzőkönyv készült róla. Hazánkban a tridenti zsinat határozataiban előírt egyházlátogatások kérdésével elsőként az 1611. évi nagyszombati zsinat foglalkozott. Ekkor a főespereseknek előírták, hogy 7 kötelességük minden évben meglátogatniuk a kerületük területén lévő plébániákat, és ott a templomot, a plébánost és a híveket alaposan megvizsgálni. A zsinat részletesen leírta azokat a kérdéseket, amelyekre a főesperesnek választ kellett kapnia. Természetesen a vizitációt olyan plébániákon is el kellett végezni, ahol nem volt plébános, ezeken a helyeken a helyi bíró és esküdtek válaszoltak a kérdésekre. A látogatásról a főesperesnek írásban kellett jelentést tennie a püspökének. 32 Az 1629. évi nagyszombati zsinat azzal egészítette ki ezt az előírást, hogy a 51 Tridenti Zsinat, Sess. 24. cap. 3, 9.; Sess. 21. cap. 8. Vö. BEKE,. 19. 52 PÉTERFFY, CAROLUS: Sacra conália ecclesiae Romano-Catholicae in regno Hungáriáé celebrata. II. köt. Pozsony, 1742. (Továbbiakban: PÉTERFFY) 215-216.
