MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)
I. EGYESÜLET TÖRTÉNETI SZEKCIÓ - KlSASSZONDY ÉVA (MOL): A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének története 1935-1951 között
kockáztatásával mentették az iratokat. Egyesületi életről szó sem lehetett, a front és a bizonytalan háborús helyzet elvágta az intézményeket egymástól. A háború befejezése után a levéltárosok első és legfontosabb feladata volt felmérni a károkat, a szétszóródott dokumentumokat összegyűjteni, rendezni, a raktárak rendjét helyreállítani, az irattárakban és magánkézben lévő veszélyeztetett iratanyagot begyűjteni. Az 1945. március 17-én megjelent, a fegyverszüneti egyezményről szóló 525/1945. M.E.sz. rendelet 15. pontja előírta: Magyarország kormánya kötelezi magát, hogy haladéktalanul feloszlatja a magyar területen lévő összes hitlerbarát vagy más fasiszta politikai, katonai szervezeteket, valamint az egyéb olyan szervezeteket, amelyek az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát folytatnak, és a jövőben nem tűri meg ilyen szervezetek fennállását". 52 1945. július 14-én megjelent a belügyminiszter 20165/1945 BM sz. rendelete, amely a fegyverszüneti egyezmény 15. pontjára hivatkozva kimondta, hogy az egyesületek működését felül kell vizsgálni. Ezért az egyesületek vezetőinek 30 napon belül kimerítő jelentést kellett tenni arról, hogy milyen irányú és tárgyú működést folytattak 1939. szeptember 1-je óta. Érvényesültek-e politikai szempontok az egyesület működésében, és állást foglaltak-e a baloldali üldözések, népellenes törvények és a háborúba lépés kérdéseiben. Az egyesület kifejtett-e népellenes, fasiszta, háborúpárti vagy a magyar nép érdekeit sértő tevékenységet. Fel kellett sorolni azt is a jelentésben, hogy 1939. szeptember 1-je óta kik és milyen tisztséget viseltek az egyesületben, a tisztikar személyében milyen változások történtek, és mi volt ennek az oka. Jelenteni kellett azt is, hogy az egyesület a változott viszonyoknak megfelelően milyen intézkedéseket hozott azért, hogy demokratikus szellemben működjenek, és a nemkívánatos vezető személyeket vagy tagokat az egyesületből eltávolítsák. 5 '' A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének elnöke, dr. Rédey Tivadar 1945. augusztus 10-én küldte el a jelentését a BM. Rendeletére. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete „működésében politikai szempontok nem érvényesültek, ilyen kérdések fel sem merültek." 1939-ben az Egyesület vezetősége Fitz József elnökből, Enyvári Jenő, Herzog József és Rédey Tivadar alelnökből, valamint Witzmann Gyula főtitkárból állt. Változás 1941. december 29-én történt, amikor Herzog József, az Országos Levéltár főigazgatója elhalálozott. Helyére az 1942. évi közgyűlés Jánossy Dénest, az Országos Levéltár új Magyar Közlöny, 9. s^, 1945. március 17. Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) -B-l-c-22. t.-20.165/1945.
