MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

I. EGYESÜLET TÖRTÉNETI SZEKCIÓ - KlSASSZONDY ÉVA (MOL): A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének története 1935-1951 között

főigazgatóját választották meg alelnökké. 1944 elején Witzmann Gyula főtitkár családi nevét belügyminisztériumi engedéllyel Veredyre változtatta. Enyvári Jenőt 1944 októberében könyvtárigazgatói állásából nyugdíjazták, és egyidejűleg lemondott az egyesületi alelnöki tisztségről. Rédey Tivadar kijelentette, hogy a politikamentes egyesület vezetőinek „működése népellenes nem volt, ellenük népbírósági eljárás nem folyik." Az igazolási eljárás során Jánossy Dénest és Rédey Tivadart teljes mértékben igazolták. ,yi lemondott vehetők kö%ül Fit%Jó%sef és Veredy Gyula igazoltattak: vezetői állásra alkalmatlanok és bárom évre az elő lépés bői kizárattak, Enyvári Jenő, mint nyugdíjas nem került igazolás alá. " Rédey Tivadar elnök jelentésében jelezte, hogy az egyesület az év őszén működésének újraindításáról szándékozik tanácskozni, akkor a „változott viszonyoknak megfelelő intézkedéseket megfogja tenni." A jelentés mellett beszerezték Budapest Székesfőváros Polgármestere és az illetékes Nemzeti Bizottság véleményét is, akik az egyesület további működésének engedélyezését javasolták. A Belügyminisztérium 1945. november 6-án kelt 252.754/1945. számú iratában engedélyezte az egyesület további működését, megállapítva: ,yl jelen eljárás során elbírált adatok szerint az egyesület működése az 525j 1945 ME sz- rendelettel kihirdetett fegyverszüneti egyezmény 15-ik pontjában körülírt működés, illetve tevékenységi körébe nem vonható. Észért az egyesület további működése ellen észrevételt nem teszek." Utasította Budapest Székesfőváros Polgármesterét és a Budapesti Főkapitányság vezetőjét az egyesület nyilvántartásba vételére, és felhívta az egyesület figyelmét, hogy a rendes évi tisztújító közgyűlését 30 napon belül tartsa meg, a vezetőségi tagok névjegyzékét, a közgyűlés jegyzőkönyvét és az új alapszabályt terjessze fel.

3 A megszabott 30 napos határidőn belül a közgyűlést nem sikerült összehívni. A könyvtárosok és levéltárosok változatianul a háborús károk helyreállításával foglalkoztak és a napi problémákkal küzdöttek, valamint a közlekedési nehézségek és a korlátozott anyagi lehetőségek akadályozták őket az összejövetel megrendezésében. A háború utáni első rendes közgyűlésre 1946. december 21-én került sor a Szabó Ervin Könyvtárban. A háromévi szünet után tartandó összejövetelt először 1946. december 9-re hirdették meg, de a résztvevők száma miatt nem voltak határozatképesek, ezért december 21-re napolták el a közgyűlést. Ekkor már az Alapszabály értelmében „a megjelentek számára való tekintet nélküP határozatképes lett a közgyűlés. Jánossy Dénes megnyitó beszédében elmondta, hogy amikor az Egyesület újjászervezésére a tárgyalások megindultak, akkor felmerült a kérdés: van-e értelme további MOL-XIX-B-l-h-II. sor.-5633-417.