MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

I. EGYESÜLET TÖRTÉNETI SZEKCIÓ - KlSASSZONDY ÉVA (MOL): A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének története 1935-1951 között

teljes hasonmás formában. Ha ezek elpusztulnának, ez nagy érzelmi veszteséget jelentene, azonban a tudomány zavartalanul haladna tovább. „Viszont ha a bomba becsapna a levéltárnak ama részébe, melyben modern közhatóságaink Irattárát őrzik, vagy becsapna a könyvtár hírlaptárába, a magyar múlt olyan részel semmisülnének meg, melyekre többé semmiféle kutatás nem tudna világosságot deríteni" iy

A múltnak másolatokban közkézen forgó látványos emlékeinek fennmaradása biztosítva van, de magának az életnek csak egyetlen példányban meglévő s a kutatásnak nélkülözhetetlen dokumentumai nincsenek biztosítva" Fitz József előadását a következőkkel fejezte be: az legyen e jelszó: „szolgálat az utolsó leheletig?'

4

* A közgyűlésen elhangzott még Witzmann Gyula: A dokumentáció fejlődése és időszerű kérdései a könyvtáros szemszögéből, valamint Pásztor Lajos: A. vatikáni levéltár című előadása. A közgyűlésen a főtitkári jelentést Sinkovics István levéltáros titkár olvasta fel. Megállapította, hogy a háború ötödik esztendejében az Egyesület működése nem mérhető a békeévek mértékével. A nemzetközi kapcsolatok jó része megszakadt, sok könyvtáros és levéltáros a fronton harcol, az itthon maradottakra fokozott többletmunka hámi: nemcsak a szokásos napi feladatokat kell végezni, hanem a könyvtári, illetve a levéltári anyag biztonságba helyezését is. Ezért az Egyesület működése csak a legszükségesebbekre korlátozódik, újabb kezdeményezésekkel nem lehet előállni, azonban a már korábban megkezdett munkákat igyekeznek folytatni. így kiadványaik továbbra is szabályszerűen megjelennek.

3 Az 1944-es évben egyesületi élet nem volt. A háború megpróbáltatásai nem kerülték el Magyarországot sem. Több levéltárból különböző helyekre menekítették az iratanyagokat, sok helyen az iratok a harcoknak estek áldozatul. A személyzet egy része a fronton harcolt. Különösen megrázó volt az Országos Levéltár helyzete, amely Budapest ostroma alatt óriási károkat szenvedett, több gyújtóbomba-találatot kapott, melynek következtében mintegy 3100 folyóméter iratanyag lett a tűz martaléka Az épületben előbb német hadikórházat rendeztek be, majd a szovjet csapatok szállásolták be magukat. Hasonló volt a helyzet a legtöbb dunántúli megyében, ahol súlyos harcok folytak. Fitz József egyesületi elnöknek az 1943. október 2-i közgyűlésen elhangzott jelszavát, „szolgálat az utolsó leheleti£\ a levéltárosok megfogadták, és helytálltak a háborús égések közepette, amikor szinte életük 49 ' ^ . ' FlTZ JÓZSEF: Könyvtárak a háborúban. Évkönyv IV. 3—7. p. 50 WITZMANN GYULA: Könyvtáros és levéltáros élet az 1941-1943-as években. Évkönyv IV. 64. p. 51 LAKOS JÁNOS: i. m. 274-277. p.