MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

I. EGYESÜLET TÖRTÉNETI SZEKCIÓ - KlSASSZONDY ÉVA (MOL): A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének története 1935-1951 között

meglévő sorozataink folyamatosságának biztosítására, habár nem hiányoznak ezen túlmenő törekvések sem".

46 1942. szeptember 29-én és október 2-án az Egyesület rendezésében két nagysikerű előadás hangzott el, mindkettőt Kniewald Károly zágrábi egyetemi tanár tartotta ,yí zágrábi Kálmáncsehi-Missale összehasonlítva a budapesti és bécsi Kálmáncsehi— kódexekkel", illetve „György topuszkói apát és Erdődy-Bakócz Simon díszes Missaléja Zágrábban" címmel.

4 A Levéltári Szakosztály 1943. április 15-16-án ülést tartott az Országos Levéltárban, melynek célja az 1902. évi Vármegyei Ügyviteli Szabályzatban a levéltárak berendezéséről, az iratok rendezéséről és selejtezésről tervezett, de eddig ki nem dolgozott vármegyei és törvényhatósági jogú városi levéltári szabályzat elkészítése volt. Tisztázták a szabályzat elvi alapjait és azokat a problémákat, melyekre a szabályzatnak ki kell térnie. A tervezet kidolgozására egy-egy vármegyei és városi főlevéltárost kértek fel. 1943 őszén már a szabályzat szerkesztését végezték, készülve arra, hogy ha a közeljövőben sor kerül a magyar levéltárügy törvényes rendezésére, a már régóta nélkülözött szabályzatok azonnal napvilágot láthassanak. Az 1943. október 2-i közgyűlésen, amely az utolsó volt a háború alatt, az elnöki megnyitót tartó Fitz József, a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának főigazgatója közkívánatra az intézmények háborús helyzetéről és főleg a légitámadások ellen tett óvintézkedésekről tartott előadást „Könyvtárak a háborúban" címmel. Habár ez a téma már az 1939. június 8—11. közötti II. kongresszuson is szerepelt, azonban a háború ötödik évében ez volt a legaktuálisabb probléma. A hírlapok egyre riasztóbb híreket közöltek a közintézmények bombázásáról: a löweni könyvtár égéséről, Európa legmodernebb könyvtárának, a hannoveri városi könyvtárat ért bombatalálatról, a berlini és a müncheni állami könyvtár bombakárairól. Azonban arról, hogy az őrszemélyzet miként működött a bombázás alatt, volt-e oltás, mentés, beváltak-e az előzőleg hozott utasítások, nem lehetett semmi információt szerezni, így a magyar könyvtárosok és levéltárosok tapasztalatok hiányában csak magukra voltak utalva. Éles nézeteltérés uralkodott a körül, hogy mit hova és hogyan kell biztonságba helyezni. A háború elején még úgy látszott, hogy a legértékesebb nemzeti kincseket kell biztonságba helyezni, azonban amikor a veszély esedékessé vált, akkor gondolkodóba estek, ugyanis a nyelvemlékek, nemzeti krónikák és a nagy írók szövegei mind ki vannak adva, közkézen forognak kritikai kiadásokban, Uo. 62. p. Uo. 63-64. p. Uo. 64. p.