MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

VI. KÖRKÉP A HATÁRON TÚLI EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKRÓL - MOLNÁR B. LEHEL (Kolozsvár, Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára): Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára alakulásának történeti áttekintése. Egyházközségi levéltáraink— 286 GAUCSÍK ISTVÁN : Helyzetkép a szlovákiai magyar katolikus „levéltárakról" a kulturális intézményépítés tükrében

Egyházunk levéltárosaként 1918-ig működött, amikor is az Erdélyi Nemzeti Múzeum levéltárosának nevezték ki. Ezután sem szűnt meg kapcsolata az egyházzal, és amennyire elfoglaltságai engedték, továbbra is segítette. A levéltár Trianon utáni helyzete Trianon után levéltárunk jóllehet román állami ellenőrzés alá került, mégsem szenvedett jelentősebb károkat. Kinevezett levéltáros nem volt, hanem Kelemen Lajos segítségét kérték, amikor valakinek levéltári anyagra volt szüksége. A bécsi döntések értelmében visszacsatolt területek levéltárainak felügyeletével a Magyar Országos Levéltár főigazgatóját bízták meg. Az erdélyi megbízott, Kossányi Béla országos főlevéltárnok azt a feladatot kapta, hogy megállapítsa, érte-e valamiféle károsodás a különböző levéltárakat 1918 óta. Kossányi Kelemen Lajost kérte meg, hogy jelentést készítsen a kolozsvári Állami Levéltár, az Unitárius Egyház Gyűjtőlevél tár a és a kolozsvári Unitárius Egyházközség Levéltára állományáról. Ezúttal csak a Gyűjtőlevéltárról teszünk említést. Kelemen Lajos beszámolójából kiderül, hogy a román fennhatóság alatt nem érte különösebb kár a levéltárat. Elhelyezése azonban nem megfelelő, és ez lényegében a politikai helyzet következménye. A magyar egyházakat, így az Unitárius Egyházat is nagymértékben kifosztották vagyonukból, és emiatt a megmaradt kevés ingadant bérbe kellett adniuk, hogy valamelyes jövedelemhez jussanak. Ilyen körülmények között a levéltárnak nem lehetett értékéhez méltó helyet biztosítani. Kelemen Lajost idézve az egyház: „így is igyekezett legalább az iskolaudvar porának és a napsütésnek kitett levéltárat a kollégium épület északi része délre néző zárt folyosójáról a régi kollégium egykori tanácstermébe helyezni. Ebben az alacsony boltozású szobába azonban a helyet nem lehet jól kihasználni. Emellett a Levéltár egy része, az 1851-től kezdődő közigazgatási és iskolai ügydarabokkal, s vele az egyházi kiadású könyvek raktárával az újabb kollégium egyik északi alagsori helyiségében maradt, dolgozószobája s egy könyvtárszobája pedig az újabb kollégiumépület régi levéltári folyosóhelyiségének egyik szobája. így tehát a Levéltárat három, egymással össze nem függő helyiségben, két külön épületben őrizik."

202 Kelemen Lajos arról is írt jelentésében, hogy melyek a levéltárunkban található legértékesebb dokumentumok. Eszerint a levéltár anyaga a Káinoki Kis Tamás: Reménytelen reménységben, avagy remény a reménytelenségben. In: Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1-2. sz. 149.