MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)
VI. KÖRKÉP A HATÁRON TÚLI EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKRÓL - MOLNÁR B. LEHEL (Kolozsvár, Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára): Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára alakulásának történeti áttekintése. Egyházközségi levéltáraink— 286 GAUCSÍK ISTVÁN : Helyzetkép a szlovákiai magyar katolikus „levéltárakról" a kulturális intézményépítés tükrében
16. század végével kezdődik, és a legrégibb darabja egy 1587-ben kezdődő válóperes jegyzőkönyv. A 17. századból értékesek az 1629-től kezdődő zsinad jegyzőkönyvek, az 1640-es években kezdődő püspöki vizitációs jegyzőkönyvek, amelyekből az első teljes 1692-93-as keltezésű. Szintén nagybecsűek a kolozsvári Unitárius Kollégium iskolafőnökeinek 1626-ban kezdődő számadáskönyvei, a Fasciculus Rerum Scholasticarum kötetei, továbbá a Kollégium tanulóinak névsorai, amelyek a 17. század utolsó évtizedében kezdődnek, és az 1940-es évekig megvannak. Említést érdemelnek még az egyház sérelmeire valamint az egyház nyomdájára vonatkozó iratok. A Kelemen Lajos említette anyag mind a mai napig megtalálható levéltárunkban. A II. világháború után az egyházi és egyházközségi levéltárak szigorú román állami ellenőrzés alá kerültek. Első lépésként az anyakönyveket kellett beszolgáltatni. Az unitárius egyházközségek azonban az állami anyakönyvezési törvény megjelenése után is saját levéltáraikban őrizték anyakönyveiket, a 153/1950-es román elnöki rendelet és a 61. számú román belügyminisztériumi határozat megjelenéséig. A rendelkezések értelmében minden egyházközségnek a néptanácsokhoz kellett leadnia a tulajdonában lévő anyakönyveket, ahonnan később a Román Állami Levéltárak megyei fiókjai vették át. 203 A törvények végrehajtásáig két-három év telt el. Csak ritka esetben menekült meg egy-két anyakönyv. A román levéltári törvények értelmében a nem kimondottan egyházi jellegű iratokat is be kellett adni az állami levéltárakba. így vitték el az 1980-as években a Gyűjtőlevéltárunkban őrzött kolozsvári és tordai unitárius kollégium illetve gimnázium iratait. Kelemen Lajos szellemi hagyatéka is hasonló sorsra jutott. Az egyházra hagyta, de halála után, 1963-ban az Állami Levéltár kiküldöttei lefoglalták és elszállították az anyagot. Az 1989-es változások új lehetőségeket nyitottak levéltárunk történetében. Egyházunk elöljárói a korábbinál nagyobb figyelmet szentelnek a levéltár fejlesztésére és a lehetőségekhez képest anyagilag támogatják elképzeléseinket. Emellett különböző magyarországi alapítványok (Illyés Közalapítvány, Pro Professione) és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázatain is többször sikerült támogatást nyernünk. Ennek látható eredménye az, hogy a levéltárat számítógéppel és modern polcrendszerrel szereltük fel. Liviu Moldovan: Registrele Confesionale de stare civilá din Transilvania. in: Revista Arhivelor - Seria nouá — 1. Bucuresti 1958. 159.p.
