MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

VI. KÖRKÉP A HATÁRON TÚLI EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKRÓL - MOLNÁR B. LEHEL (Kolozsvár, Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára): Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára alakulásának történeti áttekintése. Egyházközségi levéltáraink— 286 GAUCSÍK ISTVÁN : Helyzetkép a szlovákiai magyar katolikus „levéltárakról" a kulturális intézményépítés tükrében

benne volt a nyoma. Egy szemetes ládányi, jó 2-3 véka rongálását sepertettem ki."

199 A helyzet felmérését azonnal tett követte, ugyanis ő maga látott hozzá a szolgákkal együtt a munkához: „[...] aztán mindjárt akkor délelőtt hozzáfogtam egyik új - és rest dög — szolgával a takarításhoz. Azután négy napig délelőtt-délután velük versenyt dolgozva, a mindennap más-más inspekciós szolgákat cigarettával tartva, [július] 14-én estére a kiporolást, a szekrények kitörlését, az anyag némi csoportosítását, a ládák rendbe állítását és a sepertetést elvégeztem. Sokat bajlódtam a szekrények tetejére csak egyik oldalra, jobb felöl összezsúfolt fiókok szétrakásával és csoportosításával, melyeket mindkét szekrénysor tetejére osztottam el, tartalmilag csoportosítva."

200 Sokrétű feladatai miatt egyházunk levéltárában mégsem tudott számottevő rendszerezési munkát végezni. Nem tartozott a nagy rendszerezők közé. Jakó Zsigmond szerint Kelemen Lajosnak egyeden rendező elve volt: hiheteden memóriája. A tanári és levéltárosi munka mellett 1908 őszétől az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkáraként is dolgozott. Maradandó érdemei között feltédenül megemlítendő, hogy szóban és cselekedetben egyaránt érvényre juttatta ama meggyőződését, hogy a levéltár intézményének felbecsülhetetlen fontossága van egy nemzet életében. Szabó T. Attila kiemelte azt a céltudatosságot, amellyel Kelemen Lajos fölkészült hivatása betöltésére: „Az egyetemi tanulmányok befejeztével Kelemen Lajos alapos történettudományi ismeretekkel, a korszerű forráshasználat kívánalmainak tudatosításával a levéltári munkára felkészülten hagyta el az egyetem padjait. [...] pályatársai közül messze kiemelkedve, már akkor a levéltári munkára különlegesen alkalmas szakember volt [...]." Mindamellett, hogy egyházi levéltáros és kollégiumi tanár volt, a múlt iránti felelősségtudat arra ösztönözte, hogy az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára gyarapításának és fejlesztésének szellemi irányítója s egyben legodaadóbb munkása legyen. Sok embert meggyőzött arról, hogy a birtokában levő és az erdélyi múlt írásbeliségéhez tartozó egyéni vagy családi okmányokat a Múzeumi Levéltárnak adja át. Ebben a munkájában tanítványai, barátai, tisztelői is segítették. így a 19. század végén alig 40.000 darabot számláló gyűjtemény az erdélyi történelem és társadalom rendkívül gazdag, több mint 600.000 dokumentumot tartalmazó levéltárává fejlődött. 199 x T Uo. 200 TT Uo. 201 Szabó T. Attila: Kelemen Lajos élete és munkássága. In: Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok. Kriterion. Bukarest, 1977. 12.