MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

VI. KÖRKÉP A HATÁRON TÚLI EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKRÓL - SZÖGI LÁSZLÓ (ELTE Levéltára): A Gyulafehérvári Érsekség Levéltárának rendezése. A levéltár története

állványokkal berendezett helyiség, ahová át lehetett szállítani a volt státus levéltár iratait. A plébánia iratanyaga természetesen a Szent Mihály templomban maradt, hiszen az alapja lehet egy későbbi, Kolozsváron is létesítendő gyűjtő levéltárnak. Az iratanyag rendezése a vártnál hosszabb időt vett igénybe, mert sokszor teljesen szétesett irattömegből kellett logikus és használható levéltári struktúrát kialakítani. 2004 őszén került sor Gyulafehérváron az egyházmegyei szeminárium iratainak rendezésére, s a más fondokhoz, vagy állagokhoz tartozó kallódó iratok visszaosztására. Nagyjából ekkor alakult ki a levéltár szerkezete, s ekkor lehetett elkezdeni a már régóta tervezett középszintű kutatási segédlet, a repertórium kéziratának elkészítését. Az Érsekség és az Erdélyi Katolikus Státus Levéltárának szerkezete, az iratanyag tagolása A főegyházmegyei, illetve a státus levéltár rendezésekor, a fond- és állagrendszer kialakításakor kevés példa állt rendelkezésünkre. A hazai katolikus levéltárak rendezése még csak kevés helyen jutott odáig, hogy tapasztalataikra támaszkodhattunk volna és repertórium jellegű levéltári segédletet az elmúlt másfél évtizedben még sehol sem jelentettek meg. A legtöbb segítséget a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye utóbbi években megjelent két segédlete jelentette. ' Az nyilvánvaló alapelv volt számunkra, hogy helyes lenne igazodni a magyar katolikus egyházi levéltárakban kialakított rendezési elvekhez, de Erdély speciális helyzete miatt ezen elveket maradéktalanul nem lehetett alkalmazni munkánk során. Ráadásul látható volt, hogy jelenleg még a magyar katolikus levéltárak között sincs teljes konszenzus a rendezés alapelveiről. A nagyobb hazai katolikus levéltárak első három alapegysége, ha úgy tetszik fondcsoportja, illetve az egyházi levéltárakban használatos terminus technicus szerint „levéltára" egyértelműnek tekinthető. Ezek közül első a püspöki, vagy érseki levéltár, a második a káptalani, vagy főkáptalani levéltár és a harmadik az ugyancsak mindenütt megtalálható gazdasági levéltár. Az erdélyi katolicizmus különleges, sehol másutt meg nem található intézménye volt az Erdélyi Katolikus Státus. Ennek iratanyagát önálló fondcsoportban, azaz levéltárban helyeztük el. Egyetértünk azzal, hogy Magyarországon, az Lakatos Andor: A Kalocsai Főszékeskáptalan Levéltára Szerk: Romsics Imre. Kalocsa, 1998. 174 o. és A Kalocsai Érseki Levéltár. Levéltárismertető. Szerk: Lakatos Andor-Lakatos Adél-Szabó Attila. Kalocsa, 2002. 342 o.