MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

VI. KÖRKÉP A HATÁRON TÚLI EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKRÓL - SZÖGI LÁSZLÓ (ELTE Levéltára): A Gyulafehérvári Érsekség Levéltárának rendezése. A levéltár története

Szalárdi János erről így írt Siralmas magyar krónikájában: „a csúnya kegyetlen pusztító nép minden egyházakat, tornyokat, ... collégiumot, oskolát, lejedeimi drága épületű házakat ... porrá és hamuvá tették. ... a bibliothéca és conservatórium, levél- és könyvtartóházak amelly segestyében ... igen alkalmatos helyen tartatnának ... de a prédáló nép megsajdítván a segcstyét könnyen rábágák ... a sok munkával és költséggel szereztetett sok szép könyveket és leveleket is, és protocollumokat , avagy tejedeimi könyveket, valamellyekct Toroczközi Ferenc nevű egyik káptalan magával Szebenbe el nem vihetett volna, azon könyvtartóháznak közepire rakásra hordván, úgy gyújták és égetek meg rettenetes és becsülhetetlen kárral" ''

H Valamit tehát sikerült a pusztítás elől Nagyszebenbe menekíteni, de Szalárdi is megdöbbenten írja, hogy „tisztek, pracfectusok, udvarbírák közül nem találtathatott vagy egy, ki az országnak a levelekből, királyi könyvekből, protocollumok ... romlásából való nagy kárát megkeserülte, szánta volna, s a romlás előtt Szebenbe avagy csak azokat beköltöztette volna". Ehhez képest már csak kisebb kárt okozott amikor 1661-ben Ali pasa török csapatai is megsarcolták a várost. A püspökség visszaállítása után Sztoyka Zsigmond püspök felújíttatta és kibővíttette a székesegyházat, de nem sokkal később, 1758-ban a székesegyház tetőzetének és tornyának a püpsöki palotából átcsapó lángok általi kigyulladása, további, kevésbé jelentős károkat okozott. x<l> Tudatosan időztünk hosszabban e pusztítások bemutatásánál, mert érzékeltetni szerettük volna milyen elképesztő méretű kár érte az egész magyar történelmi forrásanyagot, s ezen belül az erdélyi forrásokat is. Az erdélyi püspök többszöri korábbi kísérlet után 1716-ben foglalhatta vissza ősi székhelyét. Ekkor III. Károly király a róla elnevezett Károlyfehérvárra keresztelt Gyulafehérváron visszaadta a várban lévő székesegyházat a katolikus egyháznak, ahol megkezdődött a normális hivatali ügyvitel végzése, s egyben a még fellelhető régi dokumentumok összegyűjtése, akár másolatok formájában. A Habsburg uralom alá került Erdély új világi hatóságai ügyviteli irataikat saját irattáraikban, levéltáraikban őrizték. A hiteles helyi országos levéltár már 1729-ben egyházi felügyelet alá került, majd ezt erősítette meg az 1743/44. évi országgyűlés 7. törvény' Szalárdi János siralmas magyar krónikája. Sajtó alá rendezte: Szakály Ferenc. Magyar I leiikon Budapest, 1980. 439.o. 169 Schematismus Vcnerahilis Clcri Dioeccsis Transsylvaniensis, Gyulafehérvár 1882, 12.; Léstyán Ferenc: „A gyulafehérvári római katolikus megyéspüspökség" in Frdélyi egyházaink évszázadai, Bukarest 1992, 11-12.