MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)
III. HATÁRON TÚLI MAGYAR LEVÉLTÁRAK - PÁL-ANTAL SÁNDOR: Erdélyi levéltárak
Központi Levéltárak Igazgatósága (Directia Arhivelor Centrale) mellett az újonnan szervezett 28 tartomány székhelyén egy-egy Állami Levéltári Hivatal is alakult, amely szám 1956-ban 16-ra csökkent. A levéltárak jobb területi lefedése céljából tartományonként 2-3 rajoni (fiók)levéltár is létesült. A két világháború között létrejött területi levéltárak és az új tartományi székhelyeken felállított levéltárak az Állami Levéltár tartományi hivatalaivá váltak. (A marosvásárhelyi, pl. 1952. január elején Állami Levéltár Maros Tartományi Hivatala (Arhivele Statului. Serviciul Régiónál Mures) néven működött, amely 1952 szeptemberétől az Állami Levéltár Magyar Autonóm Tartományi Hivatalává, majd 1961-től Maros-Magyar Autonóm Tartományi Hivatalává módosult). Az 1968-as megyésítés utáni évben, 1969 áprilisában átszervezik a levéltárai hálózatot is. Ettől fogva minden megyében Fiók megnevezéssel egy-egy állami levéltári hivatal működött. Ezáltal a tartományi levéltári hivatalok megyei fiókokká minősültek vissza. Ugyanakkor az új megye-székhellyé vált rajoni központokban működő rajoni fióklevéltárak megyei fiókokká léptek elő (Ilyen, pl. a csíkszeredai és a sepsiszentgyörgyi). A többit megszüntették, vagy lerakatta minősítették vissza (ilyen lett a máramarosszigeti és a dési). 1969 óta a mai Erdély területén 15 megyei Levéltár működik, 1996-tól Megyei Igazgatóság megnevezéssel. 1996-ban új levéltári törvény lépett életbe, amely jelentős mértékben az 1925. éviből inspirálódott. A törvény a hatályon kívül helyezett 472/1971. évi törvényerejű rendelettel szemben levéltárszervezést illetően is hozott bizonyos újításokat. Megváltoztatta az intézmény nevét: állami helyett országos (nemzeti) megnevezést kapott. A megyei szervek igazgatóságokká váltak, ami létszámnövekedést is hozott maga után, mert egy igazgatóság személyzete — legalább is papíron — nem lehetett kevesebb 15 személynél. 2. Az erdélyi kormányhatósági levéltárakat a Magyar Országos Levéltár még Pauler Gyula idejében begyűjtötte. A történelmi jellegű, főként magyar családi levéltárakat őrző intézmények szerepét az Erdélyi MúzeumEgyesület és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum látta el, a szász vonatkozású iratokat a nagyszebeni szász nemzeti levéltár. De családi, illetve magániratok őrzőszervei voltak a megyei törvényhatósági levéltárak is. A II. világháború után az Erdélyi Múzeum-Egyesület átfogó levéltármentő tevékenységet fejtett ki, megmentve a pusztulástól egy sor családi illetve intézményi levéltárat. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület tevékenysége során mintegy kétezer fm. családi levéltári anyagot vett át, tárolt és rendezett, amelynek jó része az intézet 1950-ben történt felszámolása után a kolozsvári Akadémiai Könyvtárba, onnan pedig 1975-ben az Állami Levéltárba került, egy töredékét (főként középkori anyagot) a kolozsvári Egyetemi Könyvtár őrzi.