MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

III. HATÁRON TÚLI MAGYAR LEVÉLTÁRAK - PÁL-ANTAL SÁNDOR: Erdélyi levéltárak

Az erdélyi Állami Levéltáraknál található levéltári anyag a szakintézmény-hálózat kiépítését követően 1925-től apránként, fokozatosan gyűlt be. A gyűjtőmunkát 1937-ig a kolozsvári Levéltár egymaga végezte. Habár állandó raktározási nehézségekkel küszködött elég jelentős anyagot összegyűjtött. Még az 1930-as években begyűjtötték Szatmár megye, Udvarhely szék, Beszterce és Felsőbánya városok és különböző területi hatáskörrel rendelkező intézmények levéltárait, amelyek ma is Kolozsváron találhatók. Az 1937-ben és azután alakult Levéltárak az első két évtizedben szerény tárolási lehetőségek miatt nehezen gyarapodott. A nagyméretű gyűjtőmunka a Levéltárak országos hálózatának kiépülése után 1952—1953-ban kezdődött. Az új levéltári hivatalok működésüket az akkoriban megszüntetett bankok, magángyógyszertárak és közjegyzők iratainak átvételével kezdték, és az egyházi anyakönyvekkel folytatódtak. Ezután következtek a történelmi levéltárak, megyeiek, városiak és mások. (Ez történt, pl. Marosvásárhelyen. Itt az '50-es években átvették a város 1945 előtti levéltárát, valamint Maros szék és Maros-Torda megye levéltárának jelentős részét.) A gyűjtő munka a legtöbb helyen az 1950-60-as években raktározási gondok miatt nehézkesen haladt. Az igényeket kielégítő raktárhelyiségekkel a Levéltárak 1970 előtt alig rendelkeztek. A levéltári építkezések kora 1972-1985-re esik, ebben az időben országos szinten 20 levéltár-székhely épült, amiből hét erdélyi (az aradi, a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a csíkszeredai, a besztercei, a zilahi és a gyulafehérvári). Az új épület által biztosított nagyobb tárolási felület lehetővé tette a fontosabb közigazgatási, bírósági, gazdasági és ipari intézmények és létesítmények levéltárainak begyűjtését. És az 1980-as években valóban nagyszabású levéltár-begyűjtési tevékenység folyt, elsősorban az új székhellyel és megnőtt raktározási lehetőséggel rendelkező megyei levéltáraknál. A 80-as évek végére a legtöbb megyében az 1950 előtti iratanyag Állami Levéltári kezelésbe került. Több helyen az 1968 előtti néptanácsi (községi, rajoni és tartományi) és bírósági, az 1960 előtti iskolai, valamint 1965 előtti vállalati iratok gyarapították a levéltári raktárak anyagát. Ezzel kapcsolatosan megemlítem azt is, hogy a volt Tartományi Levéltárak nagyobb területi hatáskörüknek köszönhetően több anyagot gyűjtöttek be és ma gazdagabbak e téren, mint a volt rajoni fióklevéltárak. Elsők közöttük Kolozsvár (az ország második levéltára), valamint Nagyszeben, Brassó és Marosvásárhely található. De megemlítendő az is, hogy 1975— 1976-ban a levéltári törvénykezés 1974-ben végrehajtott módosítása az Állami Levéltárak kiegészültek a könyvtáraktól, múzeumoktól és egyházi intézményektől átvett iratokkal.