MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

III. HATÁRON TÚLI MAGYAR LEVÉLTÁRAK - PÁL-ANTAL SÁNDOR: Erdélyi levéltárak

foglaló regionális jellegű levéltári feladatok elvégzésére. Ez az első állami levéltár Erdély területén, tényleges működését azonban csak 1925-ben a levéltári törvény elfogadása után kezdte el. Az 1925-ben hozott levéltári törvény lehetővé tette területi levéltárak létrehozását, vagyis a levéltári intézményhálózat kiterjesztését Nagy-Románia egész területére. A törvény a Levéltárakat a Közoktatási Minisztérium hatáskörébe utalta. 1918 előtt Erdélyben a törvényhatósági levéltárak bizonyos levéltárőrző funkciókat (ahol magánszemélyek, családok fontosabb iratainak őrzését biztosították) is elláttak. Ezeken kívül az 1876-ban Nagyszebenben alakult Szász Nemzeti Levéltár, az 1859-ben Kolozsváron alakult Erdélyi MúzeumEgyesület, az 1879-ben Sepsiszentgyörgyön alakult a Székely Nemzeti Múzeum, valamint a nagy dokumentációs könyvtárak (a szebeni Bruckenthal, a gyulafehérvári Batthyaneum, a marosvásárhelyi Teleki téka) is felkaroltak levéltári feladatokat. A Kolozsvári Állami Levéltár (Arhivele Statului Cluj) létrehozását követte a naszódi és a temesvári 1937-ben, valamint a brassói 1939-ben. A második világháború után, 1945-ben alakult meg a nagyszebeni Állami Levéltár, amely a volt Szász Nemzeti Levéltárra épült. A törvény adta lehetőségekre alapozva Constantin Moisil főigazgató már 1925-1926-ban, több városban próbálkozott regionális jellegű levéltárak létrehozásával, elsősorban Marosvásárhelyen, de próbálkozása eredménytelen maradt. A marosvásárhelyi levéltár tulajdonképpen székelyföldi jellegű lett volna, amelynek magvát Marosvásárhely város és Maros-Torda megye gazdag levéltára adná. Az ajánlatot a város akkori román polgármestere, Emil Dandea felkarolta, és javasolta a levéltár hatáskörének kiterjesztését az egész Székelyföldre, a szász vidékre, Erdély déli részének zömére is. A város az anyagiak biztosítása érdekében (helység, költségvetés előirányzása) sürgetően lépett fel a Közoktatásügyi Minisztériumnál, ahová akkor az Állami Levéltári hálózat tartozott. A kezdeményezés azonban politikai okokból meghiúsult. Az 1926. márciusi választásokat a nemzeti liberálisok elvesztették, így Emil Dandea polgármester is át kellett adja helyét az Averescu párttal szövetkezett Magyar Párt képviselőjének, dr. Bemády Györgynek. Bernády nem karolta fel elődje kezdeményezését, kitartott a törvényhatósági levéltár addigi státusának (gyűjtőlevéltári jellegének) fenntartása mellett. így, az Állami Levéltár felállításának gondolata lekerült a napirendről. 1951. május 29-én a Román Népköztársaság Minisztertanácsának 472. sz. határozata alapján egy egységesen szervezett országos közintézményi jellegű levéltári hálózatot hoztak létre a Belügyminisztérium égisze alatt. A bukaresti Főigazgatóság (Directia Generalá a Arhivelor Stamlui) és a