MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

I. EGYESÜLET TÖRTÉNETI SZEKCIÓ - SZEGŐFI ANNA (BFL): Egyesületek a XX. században (vázlat)

Az egyesületek legfelsőbb szerve a tagok alkotta közgyűlés, amelyet minden egyesület évente egyszer köteles volt összehívni. A közgyűlésen a tisztikar, a választmány és a közgyűlés által megbízott egyéb szervek beszámoltak éves munkájukról, a közgyűlés - választás útján - betöltötte a megüresedett tisztségeket, megállapította az éves tevékenység kereteit, a költségvetést, határozott a vagyongazdálkodásról, a szükséges alapszabály módosításról. Az alapszabály és a közgyűlések anyaga csak igen kis százalékát fedi le az egyesületek működésének. A mindennapokról árulkodó források — az egyesületi irattárak — pusztulása szinte lehetetlenné teszi a tényleges működés kutatását. A hiányos források ellenére bizton állíthatjuk, hogy a tényleges működésnek alapvető meghatározója volt a település nagysága. Falun maximum két egyesület; egy gazdakör és egy egyházi ifjúsági kör, esetieg egy jótékony egyesület — legtöbb esetben női egyesület — működött. Ezek jól megfértek egymás mellett, mondhatnánk, kiegészítették egymást. A falu „elitje" a megyei, vagy a szomszéd városi egyesületek tagjaként találta meg a rangban és szakmában hozzáillő társaságot. A városokban az egyesületek tagságának szelekciója inkább tükrözte a társadalmi csoportok elkülönülését: volt tiszti kaszinó, polgári olvasókör, és munkás szakegylet. Az alapszabályban meghirdetett célok és tényleges működés ellentmondásait vizsgálva érdemes figyelmet fordítani az egyesületekben szervezett szórakozásra. A mögöttünk hagyott évtizedekben nem volt támogatott az életmód kutatása, az így keletkezett „hiányok" kitöltésére az egyesületek szervezte rendezvények elemzése az egyik megoldás. A kutató számára a legérdekesebb az egyesületek számára legfontosabb rendezvény, a bál. Az „egyesületi bál" több volt, mint közös tánc. Társadalmi rendezvény volt jótékony vásárral, műkedvelő előadással vagy a hivatásosok képviselte magasabb kultúrához tartozó rendezvénnyel, tudományos előadással. Egy részletes hírlapi beszámoló, vagy napló leírása a bálról többet árul el egy település mindennapjairól, mint a hatósági iratanyag. A ma olyan sokat emlegetett „civil szféra" történetéről fontos lenne megkérdeznünk a nagymamát is, amíg még tehetjük. A szakmai egyesületek helye, szerepe Az egyesület történet kutatóinak alapvető elméleti kérdése az egyesületek osztályozása, olyan felosztása, ahol az egyesületek típusait az elsődleges célok alapján különböztetik meg. Kollégánk, Bősze Sándor, a somogyi egyesületek mindenre kiterjedő tanulmányozása alapján felállított egy