MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

I. EGYESÜLET TÖRTÉNETI SZEKCIÓ - SZEGŐFI ANNA (BFL): Egyesületek a XX. században (vázlat)

osztályozó rendszert, ezt használják a szakirodalomban a mai napig. Borsod megye és Miskolc város egyesületeit vizsgálva arra a következtetésre jutottam, hogy az egyesületek egyértelmű határvonalakkal történő felosztása nem lehetséges, és ha megkíséreljük, akkor is csak nehezen tudjuk bizonyítani, hogy a tényleges működés mire irányult.

3 A „miértek" hosszú sorából egyetlen lehetőségre hívnám fel a figyelmet: az egyesületet szervezőknek volt egy alapos oka a majd mindent felölelő cél megfogalmazásokra, nevezetesen az, hogy az alapszabály szövegének módosításához engedélyezési eljárásra volt szükség. A módosítási eljárás egyrészről időigényes volt, másrészről magában hordozta a tiltás, vagy betiltás veszélyét. így érthető, ha a vezetőség nem kockáztatott, egyszerre minden elképzelhető és engedélyezhető célt felvállalt. így a tényleges működést bizonyító egyesületi irattárak hiányában nemigen van hiteles bizonyítékunk az „elsődleges cél" megvalósulásáról. Az egyesületek osztályozására irányuló elméleti kutatásokból tárgyunk szempontjából egyetlen fontos tényt állapíthatunk meg: hogy a Magyar Levéltárosok Egyesülete, szakmai egyesületnek minősíthető. A szakmai egyesületek sorában, ahová az iparosok, kereskedők és minden más önálló szakma egyesületei is tartoznak, külön csoportot alkotnak az értelmiséget tömörítő egyesületek. Közülük elsőként, már a kiegyezést követően - pontosabban az Eötvös-féle népiskolai törvényt követően megalakultak a tanítóegyesületek. A tanítókat hamarosan követték az orvosok, gyógyszerészek, közigazgatási tisztviselők, jogászok, építészek. Az értelmiségiek szakmai egyesületeinek van néhány jellemzője, amelyet minden egyesületnél felfedezhetünk. Fontos meghatározó, hogy ezeknek az egyesületeknek a működési területe túlmutat a települések határain. Legtöbbjük országos egyesület, van közöttük megyei egyesület, és vannak a nagyvárosokban - főként megyeszékhelyen - működő egyesületek, ezeknek a működési területe ugyancsak az egész megyére kiterjedt. Általában az értelmiségi szakmai egyesületek célja és feladatai is megegyeznek; szakmai BŐSZ!'. SÁNDOR: Az egyesületek mint forrástípusok és ezek kutatása, különös tekintettel a dualizmuskori Somogyra. In: A.Varga László (szerk.): Társadalomtörténeti módszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1988. 37-40.p. BŐSZE SÁNDOR: „Az egyesületi élet a polgári szabadság..." Somogy megye egyesületei a dualizmus korában. Kaposvár, 1997. 3 SERESNÉ SZEGŐÉI ANNA: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek. In: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Evkönyve, 9. köt., 1997. 213-269.p. Szegőfi Anna: Egyesületek. In: Miskolc története IV/I. Miskolc, 2003. 723-772.p.