MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

II. A MAGYAR LEVÉLTÁRAK ÉS A FORRÁSKIADÁS - MÚLT ÉS JÖVŐ - HORVÁTH ZITA (Miskolci Egyetem): A Mária Terézia kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megyében

kérdés a természetbeni és pénzbeli szolgáltatásokat vette számba, külön kiemelve az ajándék és a földesúri kilenced adásának kötelezettségét. A nyolcadik kérdés a puszta jobbágytelek iránt érdeklődött, míg a küencedik kérdés az örökös jobbágyság kérdésére nyújthat releváns adatokat. Számba veszi, hogy a helység lakosai örökös vagy szabadmenetelű jobbágyok. Tehát a kilenc kérdés valóban a paraszti élet legtöbb területét felöleli. Most részletesebben a zalai paraszti vallomásokról szólok. Zala vármegye a 18. században hat járásból állt, a kilenc kérdőpontokat két kötetben — főként terjedelmi okokból — tartottam ésszerűnek kiadni. Az első kötet a kapornaki, a szántói és a tapolcai járás, a második kötet az egers%egl, a lövői és a muraközi járás vallomásait tartalmazza. Az első kötetben található vallomások, mivel a lakosság mindenütt magyar anyanyelvű volt, magyarul készültek. A második kötet lövői és muraközi járásában találunk szlovén és horvát nyelvű lakosokat, itt nem magyarul készültek a bevallások. A muraközi járás, ami lényegében megegyezett a muraközi uradalommal, az úrbérrendezés idején a gróf Althann család tulajdonában volt, ők adták a megye örökös főispánját is. Itt vegyesen fordulnak elő latin és horvát nyelvű bevallások, van, ahol csak latinul, van, ahol horvát és latin nyelven készültek. Ez utóbbi esetben én a latin változatot közöltem, egyrészt a horvát nyelv ismeretének hiányában, másrészt azért, mert a latin és horvát nyelvű szövegek egymás szó szerinti fordításai. (Ezt horvátul tudó kollégával ellenőriztettem.) Minden olyan esetben, ahol van horvát nyelvű vallomás, ott arra lábjegyzetben utaltam. A lövői járásban a belatinci uradalomhoz tartozó helységek kilenc kérdőpontjaira latinul jegyezték fel a válaszokat. Mind az első, mind a második kötet esetében a paraszti vallomások nagy részét a Zala Megyei Levéltárban találtam meg, a hiányzó iratokat a Magyar Országos Levéltár, Helytartótanácsi Levéltár Departamentum urbariale anyagából pótoltam. Minden helység kilenc kérdőpontja nem került elő, de számuk nem jelentős. A kötetek felépítése a következő: az első kötet részletes bevezető tanulmányt tartalmaz, amely kitér a jobbágyság 18. századi helyzetének bemutatására az úrbérrendezésig, az úrbérrendezés lefolyására és forrásainak bemutatására, valamint az úrbérrendezés értékelésére. Emellett a kilenc kérdőpontot a bevezetőben részletesen elemzem, illetve a kilenc kérdőpontos forráspublikációkról szólok. A bevezetésben bemutatom Zala megye 18. századi közigazgatási beosztását és birtokviszonyait, a zalai úrbérrendezésről és az úrbéres viszonyokról külön fejezetben írok. Külön fejezet taglalja a különböző forrásközlési szabályzatokat, a forrás kiadásának textológiai problémáit. A kérdőpontok szövegét és a vallomástevők esküjét, mivel ezek lényegében ismétlődő formuláknak tekinthetők, ezért csak