MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

I. EGYESÜLET TÖRTÉNETI SZEKCIÓ - SZEGŐFI ANNA (BFL): Egyesületek a XX. században (vázlat)

sorában meghatározó a belügyminiszter 1873. évi 1394. számú és 1875. május 2-án kelt 1508. számú rendelete, amely kimondja, az egyesületek alapításához szükséges írásbeli alapszabályok felterjesztésének kötelezettségét. Az alapszabályt a törvényhatóság útján a belügyminisztériumnak kellett bemutatni, s amennyiben a minisztérium 40 napon belül nem nyilatkozott, az egyesület ideiglenesen megalakult. Az egyesületek összeírásáról az 1873. évi 1394 számú rendelet intézkedett első ízben, majd 1874-ben 773. szám alatt a törvényhatóságoknak elrendelték a rendszeres felügyeletet és nyilvántartás céljára a törzskönyv felfektetését. Ez a rendelet alapozta meg annak a hatósági iratgyűjteménynek a keletkezését, amely ma a levéltárakban lévő forrásanyag jelentős részét alkotja. A kutatóknak, történetíróknak nincs könnyű dolguk, a levéltári forrásanyag korszakonként és földrajzi területenként is, igen változatos képet mutat. A forrásbázis - elméletileg - két alapvető irat-együttesből állna össze: a már említett hatósági iratanyagból és az egyesületek működése során keletkezett irattári anyagból. Ez utóbbiak fennmaradása a véledenszerű és tudatos iratpusztítások, és a két háború okozta katasztrófahelyzet eredményeként szinte minimális. Altalánoss ágban kedvezőbb a helyzet a hatóságoknál keletkezett iratanyag esetében. A levéltárak egyesületi gyűjteménye — központi utasítás alapján képzett irategyüttes - amelynek része az alapszabály és annak engedélyezésével kapcsolatos iratanyag; az egyesület hatósági ellenőrzésének iratanyaga; az egyesületi alapszabályt érintő közgyűlések jegyzőkönyvei; tagnévsorok különböző időszakokból; az egyesületi vezetőség névsora valamennyi tisztújítás időszakából, az egyesületek vagyonáról készült leltárak; és az egyesületek megszűnésének, megszüntetésének hiteles dokumentumai. Zárójelben jegyzem meg, hogy a hatósági ellenőrzés második szintjét jelentő - a Magyar Országos Levéltárban őrzött - belügytninisztériumi iratanyag ugyancsak tartalmaz a felsorolt tárgyakban forrásokat. A felülvizsgálati, feloszlatási procedúra — a megalakuláshoz hasonlóan — hatósági iratanyag keletkezésével járt együtt, erről a forrásfeltárásoknál nem szabad megfeledkeznünk. Olyan információkat is tartalmaz ez az iratanyag, amelyet a hatósági nyilvántartás nem: köztük az egyesületek vagyonáról kapható megbízható értesülés, és a kevésbé megbízható alakulási évszám és taglétszám. Ne feledkezzünk meg arról, hogy ez az iratképződés áthúzódott az 50-es évekre is, azaz kutassunk a tanácsi iratanyagban is. Miután az egyesületek hatósági ellenőrzésének cenzúra jellege is volt, így az iratanyagban az egyesületek kiadványainak példányait is fellelhetjük. Ezek közül a kiadványok közül említést érdemelnek a meghívók, amelyek a műsoros estek és ünnepi rendezvények tartalmáról adnak tájékoztatást. A