MLE 2005. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2006)

I. ÁLLOMÁNYVÉDELMI SZEKCIÓ

BREINICH GÁBOR (Budapest Főváros Levéltára Mit tudhat egy építész a levéltárról, avagy miért vannak elveink? Budapest Főváros Levéltára 2004-ben átadott új épületének tervezési, építési folyamatát állományvédelmi szempont felől elemezve elsőként meg kell említeni, hogy a kilencvenes évek közepén, nem támaszkodhatunk jelentős hazai levéltár építészeti tapasztalatra. Az elmúlt évtizedekben alapvetően a kényszerűségek határozták meg a levéltárak elhelyezését, inkább a más célra épített épületek olcsó átalakítása, vagy használhatóvá tétele volt a jellemző, sem mint az állományvédelmi szempontból optimális helyzet kialakítása. Kivételként említhető a Magyar Országos Levéltár 1996ban átadott óbudai épülete, amely zöldmezős beruházásként épült meg. A kiindulópontunk ezért a nemzetközi szakirodalom tanulmányozása volt, mindazon irányzatok áttekintése, amely az elmúlt néhány évtizedben meghatározták a levéltár építészetet. A külföldön kiadott szabványok és ajánlások, valamint a témában született tanulmányok alapján kialakított elképzeléseket tanulmányutak tapasztalataival is sikerült kiegészíteni. A BFL elhelyezésére 1993-1995 között lezajlott, s végül meghiúsult építés-beruházási program és tervezési folyamat tapasztalatai letisztították az előzetes elképzeléseket, és határozottabbá formálták a levéltár szakmai álláspontját. MUyen üzemeltetésű legyen az épület? Az olcsó és biztonságos üzemeltetésű épület elképzelés kiinduló pontja a levéltár építészet un. kölni modellje volt, amely vastag, nagy hőtehetetlenségű tömör falazattal, és azt kiegészítő