MLE 2004. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2005)
I. KÉPZÉS, RENDEZÉS, SELEJTEZÉS SZEKCIÓ - Horváth Richárd: Rendezési, selejtezési tevékenység a Győri Egyházmegyei Levéltárban
rabb közkinccsé érdemes és kell tennünk. Legyen elég csupán példaként a káptalani magán- és főleg hiteleshelyi levéltárakra utalnom, amelyek történeti jelentőség terén messze túlmutatnak az egyes egyházmegyék határain. Sőt, Vasvár, Győr, Veszprém, Esztergom hiteleshelyeinek archívumai a kései középkortól kezdődően az országos politika és társadalomtörténeti kutatások kiváló forrásbázisai vagy annak kiegészítői lehetnének, ha szélesebb körben ismernénk és használnánk őket. Sajnos általános a jelenség, ezek az iratanyagok sokszor még az egyháztörténet, igazgatástörténet művelőinek figyelmét is elkerülik. Ezen a téren még az sem jelentett lényeges előrelépést, hogy zömük 1990 előtt a kutatás számára könnyebben és sokszor kényelmesebben elérhető világi (értsd: megyei) levéltári kezelésben állt, azok fondjegyzékeinek útján ismert lehetett. Nem lehet tehát eléggé túlhangsúlyozni a rendezés és főként ezzel párhuzamosan a segédletkészítés szerepét. Győri tapasztalataink azt mutatják, hogy néhány első segédletünk nyomdai és internetes megjelenését követően a kutatók száma stabil emelkedést mutat, illetőleg a kutatásukba bevont fondok, állagok száma lassan, de határozottan növekszik. A segédletek kiadását és minél részletesebbé tételét indokolja továbbá az ún. "átkutatások" elterjedése. Ennek lényege a kutató viszonylag rövid levéltári jelenlétében, a keresett iratanyag minél nagyobb számú — néha bizony alig indokolható — másolásában áll. A rendszeresen visszajáró kutatók száma lényegesen csekélyebb az előbbieknél. Ennél fogva a segédletek részletessége, az interneten történő tájékoztatás különös hangsúlyt kap, amennyiben a levéltárak, a levéltárosok valóban szívükön viselik a náluk folyó kutatómunka alaposságát, igényességét, valamint az iratok lehető legkisebb igénybevételét. Selejtezés A selejtezés témakörét illetően voltaképpen hasonló a helyzet a korábban elmondottakhoz. Mivel a tárgyalt levéltárak zöme történeti jellegű, így selejtezésre alkalmas vagy egyenesen selejtezendő, ún. "fiatal" (100 évesnél újabb) iratanyag csak csekély számban található e levéltárak