MLE 2004. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2005)

I. KÉPZÉS, RENDEZÉS, SELEJTEZÉS SZEKCIÓ - Horváth Richárd: Rendezési, selejtezési tevékenység a Győri Egyházmegyei Levéltárban

kormányzás és közigazgatás többé-kevésbé egységes iratsorozataival (megyei jegyzőkönyvek és iratok, úrbéri összeírások stb.) találkozhatunk, úgy a katolikusokban a természetszerűleg meglévő általános alapokon (pl: canonica visitatiok) túl, sokkalta gyakoribbak az egyedi iratsorozatok (hagyatékok, perszonális-plébániákra bontott iratcsoportok, iktatás helyett kútfők, ún. fondok alkalmazása). Ezért egységes fondszerkesztési elveket vagy szempontokat jóval nehezebb itt érvényesíteni, habár ezirányú szakmai munka a katolikus levéltárakban jelenleg is folyik. Összességében azért megkockáztatható a kijelentés, hogy a katolikus levéltárak általános rendezettségi szintje többé-kevésbé hasonló, mint világi társaiké, de nagyon eltérő a háttér (gondoljunk megint Fügedi megjegyzésére). Amíg ugyanis a civil levéltárakban — ha van — a rendezeden, illetve csupán alapszinten rendezett anyagokat jobbára a XX. század közepe utáni iratok adják, addig ilyenek nálunk nincsenek vagy csak kis mértékben. A katolikus levéltárakban a rendezedenség a több évtizedes elhanyagoltságban, kezelő-nélküliségben gyökerezik és a XX. század sokszor nem jelentős méretű anyagai mellett a XVIII-XIX. századi sorozatok feldolgozadansága okozza a legtöbb nehézséget. Tucatnyi példát sorolhatnánk az ország egyházi levéltáraiból, amikor az iratok legfrissebb segédleteit legföljebb XVIII. századi elenchusok jelentik (igaz, ezek általában roppant megbízhatóak, még ha latinul is készültek). A rendezési és segédletkészítési feladatokat Győrött — de tudomásom szerint a legtöbb katolikus levéltárban — a kutatási igények alakulása befolyásolja leginkább. A rendszerváltozás után örvendetesen újrainduló helytörténeti-egyháztörténeti kutatások általában néhány jól körülhatárolható iratcsoportot érintenek (pl.: egyházlátogatási jegyzőkönyvek, perszonális gyűjtemények, plébániákkal folyt levelezés). Ennek több oka lehet. Egyfelől ezek összpontosítják egyegy településre a legtöbb, viszonylag könnyen és rövid idő alatt feltárható információmennyiséget. Ezekről léteznek ugyanakkor a legjobb feltáró dolgozatok, esedeg segédletek. Könnyítést jelent, hogy zömük már magyar nyelven keletkezett. Ugyanakkor rendkívüli jelentőségűnek kell értékelnünk azt a tényt, hogy a rendezési és feltárási munkálatok eredményeit rnihama-