MLE 2004. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2005)

II. INFORMATIKAI SZEKCIÓ LEVÉLTÁRI IRATOK DIGITALIZÁLÁSA - Cseh Gergő Bendegúz: Állambiztonsági iratok digitalizálása

meg. Ezek az iratok a betekintés és a kutatás speciális szabályai — különös tekintettel az anonimizálási kötelezettségekre - miatt a napi munkában csak igen korlátozottan és rossz hatékonysággal használhatók. A digitalizálás ezekben az esetekben is elsősorban a hatékonyság fokozását, a hozzáférés egyszerűbbé tételét szolgálja. A Történeti Levéltár iratai digitalizálásának, az ily módon feldolgozandó iratanyag kiválasztásának szempontjai tehát röviden a következők: — az iratanyag fizikai állapota — az irat történeti, levéltári értéke — az irat kutatottsága, a betekintés gyakorisága — az iratanyag rendezettsége — a csak mil^ofilmen található iratok használhatóvá tétele. Mivel az előadásra engedélyezett időkeret nem elegendő arra, hogy a digitalizálás technikai paramétereiről bővebben beszéljünk, most csak néhány főbb jellemzőt kívánok ezek közül kiemelni: — a képeket tömörítés nélküli TIFF formáuimban készítjük, — oldalanként önálló fájlokat tárolunk, — az iratok jellege (rossz minőségű gépírás, kézírások stb.) miatt az optikai karakterfelismerést (OCR) nem használjuk, — automatizált szkennelést kizárólag milorofilmek esetében alkalmazunk, mivel a gyakran előforduló sérült, rongálódott, átütőpapírra készült iratok károsodásának a veszélye az automatikus lapadagolók esetében igen nagy, — kontrasztos kézi vagy gépírások esetén a felbontás 100-200 dpi, fotók, elmosódott kézírások esetében általában 300 dpi, árnyalatokat tekintve az előbbi esetben általában kéttónusú, míg az utóbbi esetekben leggyakrabban 256 szürkeárnyalatos digitalizálást alkalmazunk.