MLE 2003. vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2004)

IV. EGYHÁZI LEVÉLTÁRAK SZEKCIÓJA

KERTÉSZ BOTOND (Evangélikus Országos levéltár) Az evangélikus egyház gyülekezeti levéltárai 1. Az Evangélikus Országos Levéltár és a gyülekezeti levéltárak viszonya Az evangélikus egyház levéltári struktúrája alapvetően különbözik a katolikus és református egyház rendszerétől. Míg az előbbiekben az egyházmegyei, illetve a zsinati és egyházkerületi levéltárak jelentik a levéltári struktúra alapjait, addig az evangélikus egyházban 1952 óta központi levéltár működik Evangélikus Országos Levéltár néven. Az EOL gyűjtőlevéltárként alakult ki a mai formájában; az eredetileg itt őrzött egyetemes egyházi iratok mellé bekerültek az 1952-ben megszűnt régi egyházkerületek, valamint az egyházmegyék iratai is. Ekkor került be a Pesti Egyház levéltára is, amely jelenleg az egyetlen teljes gyülekezeti levéltár az EOL-ban. Az EOL mellett néhány nagyobb gyülekezeti levéltár működik nyilvános magánlevéltárként: Győr, Sopron, Orosháza, Szarvas, Békéscsaba és Nyíregyháza. Ezek a levéltárak saját gyülekezeti anyagaikon kívül mást nem őriznek. Az elmúlt évben alkotott egyházi szabályrendelet szerint az EOL gyűjtőköre az országos egyház, egyházkerületek, egyházmegyék, valamint ezek intézményei; tehát nem terjed ki a gyülekezeti iratokra. Az EOL igazgatója azonban szakfelügyeleti joggal rendelkezi az összes evangélikus levéltár - így a gyülekezeti levéltárak - felett is. Ilyen minőségében kezdeményezheti a nem megfelelően őrzött gyülekezeti levéltárak átszállítását gyűjtőlevéltárba, illetve az EOL-ba. A „gyűjtőlevéltár" fogalmát nem tisztázza a szabályrendelet: elvileg lehet a legközelebb eső nyilvános magánlevéltárként működő gyülekezeti levéltár, vagy egy kimondottan e célra létrehozott gyűjtőlevéltár is. Ilyen jelenleg egy van: Bikácson található a Tolna-Baranyai egyházmegye gyülekezeteinek