MLE 2003. vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2004)

II. INFORMATIKAI SZEKCIÓ

A levéltári honlapok célcsoportjának jellegzetességei között feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a betérő kutató vagy ügyfél nem feltétlenül - sőt, a magyar levéltári hálózat jellegéből fakadóan általában nem - helybéli, illetve hogy sok esetben nem hivatásos kutató, illetve levéltár-használati gyakorlata egyáltalán nincs, vagy alig van. A tartalom Ha a célcsoporttal kapcsolatos fentebbi gondolatok alapján igyekszünk megtervezni intézményünk honlapját, akkor annak tartalmára vonatkozóan máris számos dolog magától értetődik. Az egyik ilyen, hogy mivel a levéltárba érkezők döntő többsége konkrét céllal érkezik, ezért a honlaptól - csakúgy mint az ügyfél-, illetve kutatószolgálati munkatársaktól - elsősorban praktikus és gyakorlatias információkat vár el. Az első kézenfekvő ilyen dolog: a levéltár megközelítése. A levéltári honlapok mindegyike tartalmazza ugyan a levéltár címét, de szinte sehol nincs közelebbi útmutatás arra vonatkozóan, hogy például a vasút- vagy buszállomásról milyen közlekedési eszközzel és hogyan érhető el a levéltár. Nem kellene különösebb erőfeszítés ahhoz sem, hogy egy - akár sematikus - térkép kerüljön fel az oldalra, amelyet akár előzetesen kinyomtatva magával vihet a kutató, így könnyítve meg célba érkezését. Összességében úgy gondolom, hogy akkor készíthetünk igazán „kutatóbarát" levéltári honlapokat, ha ezeket az oldalakat egyfajta információs bázisként fogjuk fel. A jól elkészített és informatív internetes oldalak segítségével a kutató- és ügyfélszolgálat munkáját is jelentős mértékben meg lehet könnyíteni, hiszen a felhasználó számos információhoz önállóan, mintegy előkészületként is hozzá tud jutni. A levéltárak internetes megjelenésében az utóbbi években kialakult az az általánosan elterjedt tartalmi minimum, amivel egy levéltári honlapnak mindenképpen rendelkeznie kell. Ezek a kutató- és ügyfélszolgálati információk, a fondjegyzék és a munkatársak lajstroma. E témakörök kifejtettsége és információgazdagsága azonban igen széles skálán mozog. A kutató- és ügyfélszolgálati információk között elsődlegesen fontos a nyitva tartás és a kutatási szabályzat - legalább leegyszerűsített - ismertetése. Emellett ugyancsak fontos lenne, hogy az intézmények részletesen felsorolják azokat a lehetőségeket, amelyeket a kutatómunka támogatásához nyújtani tudnak (pl. fénymásolás, digitali-