MLE 2003. vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2004)
VII. GYŰJTŐTERÜLET-IRATÉRTÉKELÉS SZEKCIÓ
archiválás nem válik általánossá. Sajnos, ettől még fényévnyi távolságra vagyunk. A levéltárosok hozzáállása is kétarcú: van, aki az iratmentést tekinti legfőbb feladatának, mások az értéktelen iratok átvételétől félnek jobban. Mindkét oldalon vannak érvek és ellenérvek. Az iratmentők szerint: a levéltárba került, maradandó értékkel nem rendelkező, vagy nem biztos, hogy rendelkező iratanyag még kap egy lehetőséget, hiszen selejtezni levéltárban is lehet. A „selejtezők" szerint: a hatalmas mennyiségű gyarapodás miatt áttekinthetetlenné válik a levéltár. Valóban „kétfrontos" küzdelmet kell folytatnunk: megakadályozni a maradandó értékű iratok pusztulását, és megóvni a következő levéltáros nemzedékeket attól, hogy áttekinthetetlen irattömeg felett kelljen döntenie. Elérkezett az ideje annak, hogy a vállalati anyagokat őrző levéltárosok összehangolják munkájukat. Ismételten szeretném hangsúlyozni: egyetlen, egységes, valamennyi levéltártípusnak megfelelő mintajegyzéket nem fogunk készíteni, de egymás tapasztalataiból meríthetünk ötleteket. Első lépésben a Magyar Országos Levéltár és Budapest Főváros Levéltára vállalati iratanyagokkal foglalkozó munkatársainak kellene a mintajegyzékek kérdésében megegyezésre jutni - annak leszögezésével, hogy a két intézmény iratátvételi gyakorlatát nem uniformizálni, hanem összhangba hozni kívánjuk. Az együttműködés szükségességét igazolják a folyamatban lévő fondegyesítések. Természetesen, örömmel fogadnánk az összes, vállalati iratokkal foglalkozó kolléga csatlakozását a munkamegbeszélésekhez. Jelenleg a két intézmény azon munkálkodik, hogy a 101/1975 MKM rendelettel kettészakított vállalati iratanyagot egyesítse, de ezt a munkát a MOL-nak folytatnia kell a többi önkormányzati levéltárral is. Utalok itt a Szerencsi Csokoládégyár többfelé szakított iratanyagára, a győri Rába gyár illetékes hovatartozásának tisztázatlanságára, de említhetnénk más példákat is. (Heavytex!) Végül engedjenek meg egy személyes megjegyzést: nem tartozom a bátran selejtezők sorába. Azt a sztereotip mondatot, hogy „a levéltár őrizetében lévő, hiányos, töredékes iratanyagban nem található" több ezerszer leírtam. Értéktelen irattömegek átvételétől magam is óvnék mindenkit, de az sem lenne jó, ha a távoli jövőben a közelmúltbeli és mai gazdaság történetét csak sajtóközleményekből ismernék meg a jövő történészei.